Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Biztosra való játszma

2019.03.08

Nos idén is megértük azt, hogy leírhatom immáron ötödik alkalommal azt amit gondolok a versenydalokról. Ma már dalfogócskának becézem, mert ez már csak ilyen. Minden bizonnyal vannak olyan dalok, amelyek nagyon biztosra akarnak játszani, ilyen a nagyon nagy esélyes Olaszország, Mahmood - Soldi; Cyprus, Tamta - Replay vagy éppen a Portugáliát képviselő Conan Osíris - Telemóveis. Egyik másik a tavalyi év vagy a korábbi éveket igyekeznek valamilyen szinten megismételni, lemásolni, a győzelem érdekében. Portugália az egyediséggel akar győzelmet, míg Cyprus a tavalyi receptet akarja hozni, míg Olaszország a hagyományos megfogó zenét hozzák. Ők a már kitaposott utat járják idén is. Hátulról kezdve, Magyarország idén megint Pápai Joci képviseletében versenyzik, reméljük, legalább olyan jó eredményt hoz haza, mint két évvel ezelőtt, de igaz az is, hogy idén nehezebb dolga van, mert sokkal erősebb a mezőny. Románia is most rálépett egy bizonytalan útra, azt gondolva, hogy jobb eredményt érhetnek el, ha nemzetközi zsűri dönt a válogatón, de ez teljesen inog és inogni is fog. Képviseli az országot egy igen érdekes dal, érdekes előadóval, s megmondom őszintén két felvetésem van, az egyik egy tény, hogy Ester Peony nem tud énekelni tisztán. A másik pedig az, hogy a színpadi összeállítás vagy banálisan egyszerű és pocsék lesz vagy valami folytán a legjobban fog sikerülni. Egyébként ilyen az idei Svájci dal is, Luca Hänni - She got me  Sokan azt hiszik, hogy ami a videoklipekben jól mutat, az a színpadon is szuper lesz és kimagasló. Ez nagy hiba, nagy tévedés, mert ilyen tévhitbe bukott bele 2017-ben a szintén svájci színekben versenyző Timebelle együttes Apollo dala is.  Videoklipben teljesen megigéző hang, látvány, tüzes előadás, konstrukció. Ehhez képest az élő adásban taknyon csúszott haza minden téren. Ettől nem esik messze Görögországot képviselő Katerine Duska sem. Olyan, mintha Katy Perry-t látnám. Ez már régen rossz, ahogy Horvátország sem lehet biztos, hogy a nagy ívű éneklés minden évben szerencsésen jó helyre repíti a dalt. Ausztrália meg teljesen viccet csinált az egészből. Két lehetséges okuk lehet, az egyik, ezzel üzennek Izraelnek vagy éppen pont ezzel akarnak kitűnni. Inkább üzenni akarnak a tavalyi semmilyen zene miatt, hogy akkor tessék. Nesze semmi fogd meg jól. Spanyolország dala nekem annyira plágiumgyanús, hogy az már már fülsértő, ahogy a a norvégok dala meglepően másolt a tavalyi Finnországot képviselő Saara Aalto dalról.  Egyik másik olyan mintha millió egyszer hallottam volna a brazil tengerparton vagy az európai rádiókban. Áh … aztán Montenegro, … ennél unalmasabb és monoton dalt senki nem tudott volna versenybe küldeni, de ilyen dal Lettországé is és Dániáé is. Ezeket is meghallgassuk, de nem igazán érdekfeszítőek. San Marino olyan, mint az eltévedt kislány a dzsungelben. Mindegy merre, csak kijutni. laugh

Természetesen Grúzia rock dallal képviselteti magát, ami szinten minden évben eltaknyol, azt hiszem idén minden dal ezzel mossa fel az előszobát minden nap... Csehország idén egy lépést visszább vett, ahhoz képest, hogy a tavalyi receptet kellett volna alkalmazni, de Lake Malawi édes srác, olyan akit szinte csak szeretni lehet, annyira cuki. Csakhogy nem mindenki Netta, hogy cukiegyveleggel nyerjen egy Dalfesztivált. Franciaország elég merészen nyúl idén bele a nagy nemzetközi versenybe, mert ha valamelyik országnak szüksége van a győzelemre, akkor az Franciaország. Mondom ezt minden téren, akár művészet, akár politika mentén. Mondjuk nem ez a dal amivel elérik céljukat. Volt ezen a versenyen Dana International, nyert 1998-ban, aztán Conchita Wurst 2014-ben, szintén nyert, de azért ez a recept harmadjára nem biztos, hogy beválik. Kezdődött egy nővel aki férfi volt, teljes átoperáció után, egyszóval transzszexuálissal, aztán transzvesztitával folytatódott, most meg egy szerencsétlen meleg srácot, Bilal Hassani -t kergetik hátha hozza a sikert majd. Hát a lónak is négy lába van, s mégis megbotlik. Itt már a receptek egymást igyekeznek túllicitálni, de ez már nevetséges. Albánia a jól megszokott erős és nagyon hatásos zenét versenyeztetnek, idén is egy nagyon jó karakteres énekesnő kápráztat el , de hogy mire lesz elég, nem tudni. Kiderül majd. 

Németország és Nagy Britannia is igyekszik valamit küldeni, de az egyik egy kétszínű előadás, hazug és gusztustalan üzenettel, míg a másik egy egyszerű, semmilyen, tucat zene, amolyan, ha nincs ló, jó a szamár is feeling. Moldova említést sem érdemel, ilyen dalból milliót hallottunk az elmúlt Eurovíziós történelemben. Belgium jó versenyző, csak idén a tálalás nem egészen átütő, nem mondaná a szavazóközönség, hogy WOW ez aztán az igazi! … csak annyit, hogy ügyes … ügyes, de hol a chips? - inkább ennék. Hátra maradt még néhány ország, akikről nem tudok mit mondani, őszintén megvallva, meg sem hallgattam őket teljesen. Egyik sem olyan, hogy rákeressek az interneten, a legnagyobb zenei csatornán, hogy meghallgassam. Majd meghallgatom élőben Izraelben. Ott viszont el kell kápráztatni, de minden téren! Ott kell nagynak és a legjobbnak lenni! Így ezt kívánom minden versenyzőnek és várjuk a fejleményeket továbbra is. Hamarosan toplistát is készítek a versenyző dalokból, csak megvárom míg az összes résztvevő ország beküldi a versenyzők adatait. 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.