Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


... (16. Mit tehet a fogyasztó?) - folytatás

2017.01.26

A vásárlásnál azt kell szem előtt tartsuk, hogy ki, fogyasztók határozzuk meg, hogy milyen terméket állítson elő az ipar és a mezőgazdaság.

Az üzletekben keressük a környezetbarát termékeket! Ma már nálunki is egyre több olyan terméket lehet kapni, ami vagy maga környezetbarát (mint pl. a már említett foszfátmentes tisztítószerek), vagy pedig környezetbarát módon van előállítva. Figyeljünk az áruismertetőket!

Fontos a termékek csomagolása. Semmi szükség nincs arra, hogy agyoncsomagolják azt, amit veszünk. A csomagolóanyagok - különösen a nem újrahasznosíthatóak - a hulladékhegyeket növelik! Egyes csomagolóanyagokból az élelmiszerrel való tartós érintkezés során vegyi anyagok oldódhatnak ki.

Kerüljük az eldobható csomagolóanyagokat, poharakat stb., vagy előbb-utóbb mindent elborít az eldobható! Az képviseli a magasabb kultúrát, aki visszaváltható üvegekben veszi az italokat, szatyrot visz a vásárláshoz, és nem támogatja azokat a büféket, ahol az étkezés után tucatnyi zacskót és műanyag tálcát kell kidobni.

Vásároljunk helyi előállítású élelmiszereket! Minélmesszebbről jön valami, annál több energiát kell a szállításához felhasználni. Mellesleg az exportra szánt élelmiszerek általában tele vannak tartósítószerrel.

Kerüljük az agyonpreparált, agyontartósított élelmiszereket!. Amíg pl. a krumpliból zacskós burgonyaszirom lesz, tíz gyártási folyamaton megy át, amelyek mind energiát igényelnek és hulladékot termelnek.

Ha tehetjük, úgynevezett bio-élelmiszereket fogyasszunk, mert ezek előállítása során nem használnak fel vegyszereket és a környezetet terhelő műtrágyákat. A műtrágya előállítása az egyik legenergiaigényesebb termelési folyamat.

A műszaki boltban figyeljünk, hogy melyik készülék energiatakarékos! Keressük a tartós, jó minőségű termékeket, amelyeket sokáig tudunk használni, és ha elromlanak, meg tudjuk javíttatni! Ha eldobunk valamit, akkor növeljük a hulladékhegyet, és amit eldobtunk, ahelyett újat kell előállítani.

Ne vegyünk villamos hajtású készüléket, ha van kézi is. Azért mert valami kevesebb energiát fogyaszt, és egyszerűbb, még lehet praktikusabb.

Általában ne vásároljunk olyan terméket, amelyekről tudni lehet, hogy a természet károsításával állították elő . Példaként említhetjük a trópusi fákból készült bútorokat, az elefántcsont mütyürkéket és a ritka állatok bőréből készült bundákat.

Közlekedés energiatakarékos módon

Fontos tudni, hogy a közlekedés sok helyen az első számú környezetszennyező. A legjobb példa erre Budapest, a valamikor csodálatos európai város, amelyik ma kipufogóbűzben fuldokol és szinte minden talpalatnyi közterületet elfoglalnak a gépjárművek. A közlekedési - és ezen belül a közúti - energiafelhasználás felfutását mutatja a tény, hogy gomba módra szaporodnak a benzinkutak, és ma már fajlagosan több benzinkút van nálunk, mint Németországban vagy Svájcban.

A közlekedés leginkább energiaigényes válfaja a személygépkocsival történő közlekedés, különösképpen akkor, ha a semélygépkocsiban csak egy ember ül. Sajnos az utóbbi években pontosan ennek a közlekedési módnak az előretörését tapasztalhatjuk, míg a háttérbe szorulnak olyan energiatakarékos közlekedési módok, mint a tömegközlekedés vagy a kerékpáros közlekedés.

Hihetetlen, de igaz, mert kiszámolták: az utóbbi ötezer évben nem növekedett az ember átlagsebessége. Ha az egy évben megtett utat egy autós elosztja azzal az idővel, amit az autójában tölt, plusz amit munkával tölt azért, hogy autót és benzint vehessen, útépítésre fordítandó adót fizethessen, stb., akkor 4-5 km/óra jön ki. Pontosan ennyi volt az átlagsebessége a gyalog közlekedő ősembernek is.

A fentiek miatt tehát kerüljük az autózást, részesítsük előnyben a tömegközlekedést, a gyaloglást és a kerékpározást. Semmi esetre se autózzunk Budapest és a többi nagyváros belvárosában.

Nagyobb távon részesítsük előnyben a vasutat a közúttal szemben. A vasút utaskilométerre eső energiafogyasztása és szennyezőanyag-kibocsátása csak ötöde a személygépkocsinak.

A civilizáció rosszul értelmezett fejlődése keretében leszoktunk a gyaloglásról. Városainkat - melyek valamikor a gyalogos ember számára készültek - átalakítottuk autós településekké, melyekben a gyalogos úgy érzi magát, mint egy sivatagban. Pedig minden emberben erős vágy van a csend, a nyugalom és az oxigén iránt. Ezt bizonyítják nyugati városok példái, ahol egyes városrészek értéke az autóközlekedés kizárása után a sokszorosára emelkedett.

Fedezzük fel a lábunkat, használjuk gyaloglásra és kerékpározásra! A kerékpár ma reneszánszát éli, és joggal, mert egészséges mozgást biztosít, nem fogyaszt benzint, nem szennyezi a környezetet, végül segít kialakítani a helyes képet az atózásról.

Ha elkerülhetetlen az autózás, akkor részesítsük előnyben a kis fogyasztású, gazdaságos, katalizátoros autókat! Sajátítsuk el az üzemanyagtakarékos vezetési stílust! Ne parkoljunk a füvön, és ne használjunk százliterszám ivóvizet arra , hogy az autónkon összegyűlt szennyet a legközelebbi élővízbe belemossuk! Ha többen megyünk egy irányba, használjunk közös autót!

Ne tartsunk fölösleges holmikat az autóban! A kisebb tömegű autó kevesebbet fogyaszt.

Az iskola- és munkahely kiválasztásánál legyen szempont a távolság is. A felesleges utazás az időnket rabolja és a környezetet terheli.

Hulladékok

A hulladékok kétszeresen is gondot okoznak. Egyrészt szükségessé teszik azt, hogy amit eldobtunk, ahelyett újat csináljanak. Ezzel az erőforrásokat vesszük igénybe. Másrészt amit eldobtunk, azt valahogy el kell - kellene - tüntetni, mert piszkos, büdös, mérgező, vagy egyszerűen csak útban van. A hulladékok ártalmatlanítása a legsúlyosabb gondjaink közé kezd tartozni, főleg a nagy népsűrűségű városokban.

Próbáljuk a lehető legkisebbre csökkenteni az általunk termelt hulladékmennyiséget! Mindenből csak annyit vegyünk, amennyire szükségünk van! Ne használjunk indokolatlanul sok csomagolóanyagot! Mielőtt eldobunk valamit, gondoljuk át, hogy nem lehet-e megjavítani vagy valami más célra felhasználni!

Különösen vigyázzunk a veszélyes hulladékokra! Ilyen a kimerült zseblámpaelem, a döglött akkumulátor, a lejárt szavatosságú permetezőszer vagy a festékhígítók. Veszélyes hulladék az autóból meengedett motorolaj és minden vegyszer. Ezeket a hulladékokat ne keverjük aháztartási szemétbe! A motorolajat vigyük vissza a benzinkúthoz, az elemet dobjuk az erre a célra rendszeresített gyűjtőkbe, az akkumulátort hagyjuk a szakműhelyben, stb!

Segítsük a hulladékok újrahasznosítását! Váltsuk vissza az üres üvegeket, fegyelmezetten vegyünk részt az elkülönített hulladékgyűjtésben! Adjuk le az újságpapírt és a fémeket is! Ha van kertünk, hasznosítsuk a szerves hulladékokat komposztálással!

A természet és az energia

Figyeljük meg, hogy milyen hatással van az ember energiaéhsége a természetre! Tanulmányozzuk az energetikai eredetű környezetszennyezés bárki által észlelhető hatásait! Olvassunk a tűzifa -felhasználás okozta sivatagosodásról, a savas esúkről, az élővizek pusztulásáról! Gondolkozzunk el azon, hogy a külszíni fejtések vagy duzzasztómű-építések által a természeten ejtett sebek begyógyulnak-e! Próbáljuk meg megérteni az összefüggést az energiafogyasztói szokásaink és a természet károsodása között!

enlightenedVégeenlightened

Köszönöm szépen a figyelmet a sorozatomra tekintve!

Remélem sok segítséget nyújtottam NEKTEK! heartkiss

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

...

(Tajti Izabella , 2017.02.14 20:33)

Én néhány napja léptem be ebbe a csoportba, s mivel a csoport neve: Beszélgessünk! - azt hittem, itt beszélgetni szoktak az emberek. Tévedtem. Szerintem nagyon érdekesek a feltett cikkek, majd apránként el fogom olvasni őket. Örülök, hogy végre valahol értelmes dolgokat találok összegyűjtve.