Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szociális munka 2. rész

2017.04.21

A 2.-ik részben szeretnék írni a A szociológiai kultúrfogalom címmel egy jó kis összefoglalót.

A szociológiában használt kultúrfoglom a hétköznapi fogalomnál sokkal tágabb. A szociológia a kultúra fogalmába tartozónak tekinti ugyanis nemcsak az irodalmi, a művészeti, a zenei alkotásokat, azok ismeretét és élvezetét, hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat (pl. épületeket, bútorokat stb. ), másrészről a társadalom viselkedési szabályait, normáit, az azokat alátámasztó értékeket, a hiedelmeket, a vallást, a hétköznapi és tudományos ismereteket és magát a nyelvet.

" Minden emberi társadalomnak van kultúrája, de ezek az emberi kultúrák nagyon eltérőek, uganazon emberi szükséglet kielégítésének más-más módját írják elő. Elég arra utalni, hogy a népességreprodukció, a gyermekekről való gondoskodás, a szocializáció alapvető emberi szükségleteinek ellátására szolgáló család intézményének mennyi különféle formája fordul elő a történelem folamán különböző társadalmakban és mennyire különbözőek ma is."

" A konkrét szükségletek, a természeti - gazdasági - társadalmi körülmények változása általában gyorsabb, mint a kultúra, más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. Ilyenkor szokás kulturális késésről beszélni. A mai időkből vett példa erre, hogy a nukleáris energia felszabadításának és felhasználásának módját évtizedekkel ezelőtt felfedezték, de az emberiség, azon belül a nukleáris energiát felhasználó, a nukleáris fegyverekkel rendelkező társadalmak még távol állnak egy olyan kultúra kialakításától, amely a felhasználást szabályozná és a nukleáris katasztrófák elkerülését biztosítaná."

" A társadalmakon belül különálló szubkultúrák élnek. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. A legegyszerűbb esetek a különböző anyanyelvű, különböző etnikumokhoz tartozó, különböző vallású társadalmi csoportok szubkultúrái. A mai fejlett társadalmakban más elválasztó vonalak mentén is differenciálódnak, a különböző csoportok kulturálisan (életkor szerint kialakulnak ifjúsági szubkultúrák), nem szerint (egy női szubkultúra kialakulása)."

​"Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezzük kulturális pluralizmusnak. Az ilyen társadalmat multikulturális társadalomnak tekinthetjük.

​A különféle kultúrák közötti összeütközések szélsőséges esetekben a kisebbségek üldözéséhez (pogromok, polgárháború, stb.), továbbá országok közötti háborúkhoz vezettek (keresztes hadjáratok, stb.). A mai fejlett társadalmakban, ahol több szubkultúra él a többségi kultúra mellett, a konfliktusok lehetősége még nagyobbak és sajnos gyakoribbak."

​"A kultúrának a szociológia szempontjából különösen fontos elemei a normák és értékek. Ahhoz, hogy egy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzettársadalom, sőt az egész emberiséget átfogó világtársadalom működőképes legyen, tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat, normákat, máskülönben viselkedésük a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik, és ezáltal lehetetlenné válik az együttműködés. A norma megszegését mindig valamilyen szankció követi.

​A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. Vannak jogi normák, amelyeknek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik, illetve amelyeknek megszegését kényszereszközökkel torolja meg. Vannak erkölcsi szabályok, amelyeknek megszegését a társadalom többi tagja többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással, megvetéssel bünteti. Ezeken belül vannak valláserkölcsi normák, amelyeknél a szankció nemcsak a többi ember ítélete, hanem valamilyen természetfeletti, esetleg halál utáni életben bekövetkező negatív következmény is. Vannak továbbá szokások, illemszabályok, divatszabályok, ezek megszegésének büntetése a társadalom többi tagja részéről megnyilvánuló erősebb-gyengébb helytelenítés."

​Andorka szerint a normákkal kapcsolatban néhány fontos tényre kell figyelni:

  • ​"Egy társadalomban ellentmondásban lehetnek a normák. Előfordul, hogy a büntetőjog büntet olyan cselekményeket, amelyeket a népesség nem helytelenít erkölcsileg. Ellentétbe kerülhetnek a különböző osztályok és más csoportok által elfogadott normák.
  • ​A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. Például a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása a mai társadalmakban.
  • A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el.
  • ​Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából.
  • ​A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak. Ezért mindig óvakodni kell attól, hogy minden további nélkül negatívan értékeljünk valamilyen jelenséget vagy viselkedést csak azért, mert az adott társadalom normáival ellentétes vagy egyszerűen azért, mert a büntetőjog szabályaiba ütközik."

"A normakövető viselkedés létrejöhet egyszerűen annak következtében, hogy az egyes emberek félnek normaszegésük hátrányos következményeitől, a társadalmi szankcióktól. Nyilvánvalóan sokkal előnyösebb azonban, ha a társadalom tagjai állandó külső ellenőrzés hiányában is értékesnek tekintik a normákat, és ennek megfelelően élnek.

​Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet, továbbá társadalmi osztályonként is nagy különbséget mutatnak."

​"A szocializáció fogalmát a szociológia és a pszichológia egyaránt használja. Tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek személyiség fejlődése zavart szenved és nem képes felnőttkorukban a társadalmi életben részt venni."

A szocializációt többféleképpen definiálhatjuk:

  1. ​Az egyik definíció szerint az a folyamat, amelynek során az emberi személyiség kialakul. Ezt a definíciót inkább a pszichológia használja.
  2. ​A másik megfogalmazás szerint a szocializáció az a folyamat, amelynek során a gyermekek megtanulják, hogy hogy lehetnek társadalmuk hasznos tagjai, hogyan kell a társadalomban élniük. Ebben a szocializációs értelemben a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit és értékeit. Ezt egyszóval úgy is írhatnám, hogy az alkalmazkodást jelenti az adott társadalomba, környezetbe.

​​A szocializációt úgy lehet még értelmezni, hogy annak során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie. A szerep viselkedési mintákból, jogokból és kötelezettségekből áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. A státusz egy a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. Státusz pl. a szociálpolitikus, az apa és az anya. Egy embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. "Mindenkitől minden szerepben elvárják, hogy annak megfeleljen."

​"Ha a társadalom valamely tagja nem felel meg a státuszokból eredő szerepeknek, ebből komoly konfliktusok származhatnak, és ezek végső soron azzal járnak, hogy az egyén elveszti adott státuszát.

"A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család. A gyermek elsősorban a szüleitől, továbbá testvéreitől és más rokonaitól sajátítja el a normákat és értékeket, a társadalom kultúráját." A szocializáció más színterei az utóbbi időben egyre inkább változtak, gyermekeknek a szülőkkel töltött ideje, a közöttük végbemenő interakció csökken, a szocializáció más színterei növekvő szerephez jutnak.

​"Kérdés persze, hogy az iskola képes-e a szülői család szocializációs szerepének akár csak egy kisebb részét átvállalni. Az iskola mellett azonos életkorú barátok játszhatnak nagy szerepet. Ez a szerep lehet negatív, ha ez a baráti csoport galeri jellegű, azaz deviáns értékekre és normákra szocializálja a gyermeket vagy serdülőt." A modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközöknek óriási szerepük van a szocializációban. A tömegkommunikációs eszközök közül is a legjelentősebb a televízió.

​"A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás - amely azt a folyamatot jelenti, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén - azaz valaki belső meggyőződésből viselkedik a normáknak megfelelően, mert a normakövető viselkedést értékesnek tartja."

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.