Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szociális munka 5. rész

2017.06.08

A szociális munka színtere

​A szociális munka színtere a humán ökorendszer (az ember és környezete), amely egymással összefüggő, kétirányú, kölcsönhatásban lévő elválaszthatatlan rendszer. Kétirányú, mert egyrészt az egyén belép a szociális környezet különböző szintjeibe és ott cselekszik, másrészt a környezet összeütközésbe kerül az egyénnel. Mivel humán, azaz emberrel összefüggő ökológiáról van szó, így az ember van a központban, aki aktívan cselekszik.

​Welch humán-ökorendszere ... 7 szintből áll:

​1. az ember testileg

2. az intraperszonális szint (az egyén gondolkodása, érzelmei, megérzései, észlelései)

​3. az interperszonális szint (az egyes emberek közötti interakciók)

4. a család és más kiscsoportok

​5. a helyi közösség

6. az adott kultúra

7. a nemzet, az állam és a társadalom

 

termekn2751-k110_sm_sima_feher_elfolia.jpg

​Az egyes szintek jó működése természetes támaszt ad az egyénnek, azonban előfordulhatnak problémák a szinteken, amikor a természetes támasz nem jól működik.

szint jól működő - természetes - támasz nem jól működő - természetes - támasz
I. az ember testileg Kielégített fizikai szükségletek (étel, ital, hajlék, biztonság, stb.), a test jól működik, betegség kezelhető, ha fennáll. Az alap fizikai szükségletek kielégítetlenek. A betegség gyakoribb, mint az egészséges állapot. Fogyatékosság is előfordulhat.
II. Intra- perszonális Hangulat és érzelmek pozitívak főként, az önértékelés egészséges. Negatív érzelmek lehetségesek, de nem azok a dominánsak. A hangulatok és az érzelmek általában negatívak vagy nem kontrollálhatók. Alacsony az önértékelés, a problémamegoldó és döntéshozó képesség gyenge.
III. Inter- perszonális Vegyes kapcsolatok alakulnak ki, mely kapcsolatok általában pozitívak. Küzdelem van, de kezelhető módon. Az igények (szexualitás is) kielégítettek.   Hiányoznak az alapvető szeretetet és segítséget (támaszt) nyújtó kapcsolatok, illetve amennyiben vannak azok destruktívak.
IV.család és más kiscsoportok A család és más kiscsoportok melegséget, biztonságot nyújtanak, a valahová tartozás érzését adják. Problémák, gondok esetén segítséget adnak és stabil támaszt. Hiányoznak a család és más kiscsoportok vagy a benne lévő kapcsolatok nem működnek megfelelően. Nincs közeli hálózat, amihez a személy fordulhatna amikor szüksége van rá.
V. helyi közösségek A helyi környezet intézményei, szervezetei alapvető társadalmi szükségletet nyújtanak. Ide tartozik a munkahely, oktatási intézmény, egészségügyi ellátás stb. A közösségi intézmények és szervezetek hiányoznak, vagy nem megfelelően működnek. Alapvető szociális szükségletek részben vagy teljes mértékben kielégítetlenek.
VI. az adott kultúra Az egyén egy kultúra vagy szubkultúra részének érzi magát (vallásos hagyományokon vagy életkoron alapuló szubkultúra) mely viselkedésmintát nyújt, különösen a döntéshozatalok időszakában.  A kulturális identitás zavart vagy konfliktus alakult ki. Dominál a diszkrimináció vagy az egyén a társadalom, a közösség peremére szorul. Rövid idő alatt bekövetkező gyors változás kulturális vákuumot, elsorvadást okozhat.
VII. Nemzet, az állam és a társadalom Az adott ország jogszabályai és szociálpolitikája általános biztonságot nyújt. Igazságérzete van az egyénnek és érzi, hogy a vagyona, élete biztonságban van, az védett. A politikai, a gazdasági és a szociális rendszer nem megfelelően működik, igazságtalanság vagy totális rendszer van az országban. Előfordulhat fejetlen (pl. polgárháborús állapot) mely nehezíti az egyén mindennapi életét.

 

 

​Elméletek és ideológiák a szociális munkában

​Ma már sokkal kevésbé övezi homály az új elméleteket. Inkább elfogadjuk azt a tényt, hogy kevéssé bízhatunk nagy elméleti áttörésekben. A szociális munka esetkezelési gyakorlatában kétségtelenül az én tudatalatti rész fontosságának értékelése az a terület, ahol továbbra is hangsúlybeli különbségek vannak az egyes rendszerek között. Vannak újszerű fejlemények, amelyek befolyással vannak arra, hogyan vélekedünk a szükséges tudásról. Először is egyre többet tudunk arról, hogy biológiai jellemzőink miként hatnak működésünkre. Amikor azt mérlegeljük, mennyire tisztázható az egyes irányzatok viszonylagos hasznossága nem szabad megfeledkeznünk az általános rendszerelmélet egyik fogalmáról: a hasonló végkifejletről. A különféle elméleteket szemügyre véve azonosítani tudjuk azokat a helyzeteket, amelyekben mindegyik rendszernek megvan a maga hasznossága. A legtöbb rendszer fontos szerepet játszhat a gyakorlati munka jó néhány területén. Az elkövetkezőkben röviden összefoglaljuk az egyes irányzatok specifikus alkalmazhatóságának  mibenlétét, azzal a céllal, hogy közelebb kerülhessünk az egyes megközelítési módok differenciált alkalmazhatóságának feltárásához.

Pszichoanalitikus elmélet ​A szociális munka gyakorlatában valószínűleg ez a legnagyobb hatású, de ugyanakkor legtöbbet bírált elmélet. Befolyása mindent átható, egyetemes és folyamatos. A szociális munka jelenlegi gyakorlatában sokszor adódnak olyan valós életproblémák, amelyeket a fejlődési fixáció vagy regresszió idéz elő és amelyek jórészét csak ebből az elméleti perspektívából lehet kezelni. Bár több megközelítés inkább a jelenközpontú orientációt hangsúlyozza, a könnyebben elviselhető és kevésbé elidegenedett énképre vágyó kliensek nagy része ebből a perspektívából akarják megismerni érzelmeik alakulását és fejlődéstörténetét.

Funkcionális elmélet ​Ez a valaha már túlhaladottnak tartott elmélet továbbra is hatással van a szociális munka jelenkori gyakorlatára. Figyelmét a kliens belső erőforrásaira, a személyiség egészséges és működőképes összetevőire irányítja. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az a közeg, amelyben a kezelés folyik, a kliens szignifikáns környezetének egy meghatározott aspektusa. Lényeges az is , hogy a struktúra, az idő és a rendelkezésre álló erőforrások miként hasznosíthatók. A gyakorlatnak ez a megközelítése mindig is nagyon célszerűnek bizonyult olyan helyzetekben vagy környezetekben, ahol a tekintély szerepe nagy.

Pszichoszociális elmélet ​Ez a rendszer széles körben alkalmazható, mert a kliens és szignifikáns környezete kritikus viszonyát és a kettő interakcióját állítja fókuszba. Igen hasznos az olyan esetekben, amikor az a cél, hogy a kliens egyrészt megismerje személyiségét és a személyiségére ható társadalmi viszonyokat, másrészt hogy megoldásokat találjon saját és környezete problémáira.

Kognitív elmélet ​Ez az elmélet általában véve azáltal hat erősen a gyakorlati munkára, hogy fokozott jelentőséget tulajdonít racionális képességeinknek. Szűkebb értelemben az olyan helyzetekben bizonyul hasznosnak, amelyekben segíteni akarunk embereknek abban, hogy végig gondolják és megtervezzék a helyes megoldásokat. Ezekben a helyzetekben a hangsúly a felelősségvállalásra helyeződik, és arra, hogy a kliens cselekvőképességét hatékonyan hasznosítva tudjon boldogulni a jelennel, és jobban működni a jövőben.

Problémamegoldó elmélet ​Akárcsak a feladatközpontú irányzat ez a régi keletű elmélet is azt hangsúlyozza, hogy saját probléma-megoldási folyamatainkra támaszkodva próbáljuk egyrészt megérteni a klienst és azt a valóságot, melyben működik, másrészt reális, az adott környezet jellegéhez illeszkedő célokra felbontani a helyzetet. A probléma-megoldási elmélet különösen hasznos keretet nyújt ahhoz, hogy elkerüljük a zavaros és szétfolyó intervenciós célokat.

Viselkedés-lélektani elmélet ​Ezek a tanulásról és az idevágó viselkedési technikák széles köréről szóló elméletek sokat segítik a gyakorlati szakembereket abban, hogy meghatározott változásokat elérjenek a kliens viselkedésében. Túl azon, hogy megkönnyíti az általános viselkedési formák kialakulásának és módosításának megértését, a tanuláselmélet azért is rendkívül fontos, mert segíti a klienseket abban, hogy viselkedésük eredetének vagy összefüggéseinek megismerése nélkül módosítsák azokat olyan területeken, ahol működési zavaraik vannak. Ilyen módon az ember, aki változtatni tud evési szokásain, hogy javítsa egészségi állapotát, és közben tovább dolgozik, sokkal jobban jár, mintha meg kellene értenie, hogy miért eszik túl sokat.

Feladatközpontú elmélet Ez a rendszer a krízisintervencióhoz hasonlóan a rövid - időben korlátozott intervencióra épít. Rendkívül hasznos az olyan helyzetekben, amelyekben nagyon fontos, hogy takarékosan bánjunk a rendelkezésre álló erőforrásainkkal. Hasznos az olyan esetekben is, amikor az a célunk, hogy a kliens minél nagyobb szerepet vállaljon a terápiás folyamatban és hogy fokozzuk önállóságát. Ez az irányzat azt igényli mind a gyakorlati szakemberektől, mind a kliensektől, hogy világos, egyértelmű és elérhető célokat tűzzenek ki. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert túlmutat az eredeti problémán, és járulékos tanulási tapasztalathoz juttatja a klienst.

Kríziselmélet ​Ez az elmélet elősegíti, hogy megértsük az életük során különféle traumákon átesett személyek viselkedésének dinamikáját és várható alakulását. Lehetővé teszi, hogy gyorsan tudjuk felmérni a klienseket és kidolgozni a diagnosztizált kríziseknek megfelelő célkitűzéseket és lépéseket. A kríziselmélet egyrészt segíti feltárni a krízisek dinamikáját, másrészt egy sor jól bevált stratégiát nyújt ahhoz, hogy hogyan csökkentsük a krízisek hatását és visszajuttassuk a kliens pszichoszociális működését legalább a krízis előtti vagy akár magasabb szintre.

Kliensközpontú elmélet Ez a megközelítés több más felsorolt irányzathoz hasonlóan hasznos az olyan helyzetekben, amelyekben az a cél, hogy a kliens képes legyen túljutni szenvedő, tehetetlen, cselekvésben akadályozott állapotán, átcsoportosítva személyisége erőforrásait, pozitív értelemben elfogadja és megbékéljen magával, és így hatékonyabban tudja követni kitűzött életcéljait. A segítő folyamat kulcsszavai: empátia, konkurencia és előítéletektől mentes elfogadás.

Családterápiás elmélet ​Túl azon, hogy elméleti és terápiás alapot nyújt a családdal összefüggő helyzetek kezeléséhez, a családterápiás elmélet elősegíti az egyéni problémák megértését és kezelését is, mert tisztázza, hogy az egyes problémák mennyiben családi eredetűek. A családterápiás kezelés iránt nagy az érdeklődés a gyakorlati munka minden területén, mert ez a megközelítés válaszolni tud a családok életében adódó összetett és súlyos problémákra.

Szerepelmélet ​Mindennapi munkák során sokszor találkozunk olyan kliensekkel, akik azért szenvednek stressztől, mert nem képesek megbirkózni bonyolult szerepeikkel, vagy mert nem tudnak igazán dűlőre jutni az életük során adódó szerepváltásokkal ( pl. házasságkötés vagy válás - betegség vagy nyugdíjba vonulás stb. ). A szerepelmélet a tapasztalatok szerint nagyon sokat segít az embereknek abban, hogy tisztázzák és megértsék a szerepvonatkozású helyzeteket, valamint jobban rendszerezzék életük prioritásait.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.