Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szociális munka 7. rész

2017.07.24

A szociális munka problémamegoldó modellje

 

​"Ezt az irányzatot nevezik úgy is, hogy "szociális munka egyénekkel és családokkal". Olyan személyi szolgáltatás, amelyet anyagi, érzelmi vagy jellembeli problémákkal küzdő, szakképzett segítségre szoruló egyének képzettséggel rendelkező szociális szakember révén kapnak. Ez a munkajavító tevékenység, mely az egyén - a családon és közösségen belül - szükségleteinek teljes méltánylását követeli. A szociális szakember igyekszik szolgáltatását a kölcsönös bizalom alapján nyújtani, oly módon, hogy kliensének támogatást adjon a problémák önerőből való megoldásához, valamint ahhoz, hogy könnyebben illeszkedjen be a környezetébe. Ez a módszer a legmélyebb és a legintenzívebb bepillantást nyújt a szociális szakember számára az egyén életébe, élettörténetébe, életmódjába és éppen ezért nyújtható emberközpontú segítés. A szociális munkában a közvetlen segítő tevékenység az egyéni esetkezeléshez kapcsolódik. A problémával küszködő kliens sohasem él üres térben, hiszen gondjai mind környezetét, mind családját, személyes kapcsolatait érintik, vagy éppen az ezekből származó bonyodalmakból indul ki. Mindezt figyelembe véve a segítő munka nem szűkíthető le a klienssel való egyéni foglalkozásra, hanem családokban, párokban, stb. kell gondolkodni és ennek megfelelően felépíteni a tevékenységet. A szociális esetmunka ma egy olyan integratív segítő tevékenység, amelyben egyéneknek, pároknak, családoknak nyújt a szakember segítséget ahhoz, hogy a köztük és környezetük között létrejött feszült helyzetek megoldásához szükséges belső és külső források elérhetővé váljanak. Ehhez mind belső problémamegoldó képességüket, mind a családban, a személyes kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségeket, mind a tágabb jelentésű szociális támogató hálózatot, mind az intézményi forrásokat használja a segítő. A segítő szakember munkáját azonban számos dolog határozhatja meg. Ezek közé tartozik a társadalmi és intézményi környezet, melyben dolgozik, de meghatározza a saját személyisége, motivációja és szakmai felkészültége is."

A problémamegoldásról általánosan:

​A szociális problémák eredetét a szükségletek kielégítetlenségében találjuk meg. A szükségletek kielégítetlenek, ha:

  • ​az egyén valamilyen deficittel él (pl. fogyatékos)
  • ​az egyén működése hibás (pl. lop)
  • ​az erőforrások a társadalomban hiányosak (nincs munka)
  • ​ha az erőforrások megvannak, de nem jól működnek (kirekesztik a munkából a romákat)
  • ​ha az egyén és az erőforrások között nincs kapcsolat (nem tudják, hogyan lehetne segélyt igényelni)
  • ​ha az egyén és az erőforrások között konfliktusos a kapcsolat 

​A szükségletek kielégítése a következő eszközökkel történik:

  • ​élelem
  • lakás
  • pénz
  • fejlődési lehetőség
  • ​működőképes emberi és intézményi kapcsolatok
  • ​használati tárgyak
  • kereső foglalkozás
  • jogok

​"A szociális munkás azoknak az embereknek a problémáival foglalkozik, akik velük kapcsolatba kerülnek:

  • önként mennek el (belátják, hogy problémájuk van, és hogy azt nem tudják egyedül megoldani)
  • ​kötelezik őket az együttműködésre (nem látják be, hogy probléma van vagy nem vesznek róla tudomást)

Miért nem képes a kliens megbirkózni a problémával?

​- a problémamegoldáshoz az egyén nem rendelkezik a szükséges forrásokkal.

​- hiányoznak a problémakezeléshez szükséges információk, ismeretek, ill. a kliens nem ismeri fel, félreérti azokat.

​- érzelmi/fizikai okokból nem tud erőfeszítéseket tenni

​- az egyént indulatai, érzelmei elárasztják ezért nem tud mit kezdeni a problémával.

​- tartós belső pszichés nehézséggel rendelkezik.

​- az egyén nem rendelkezik megfelelő stratégiákkal, hiányzik a gondolkodás organizáltsága.

​A sikeres problémamegoldók tervet készítenek, a sikertelenek azonnal cselekednek. A sikeres problémamegoldás kognitív (tudati) folyamat, tehát az a sikeres problémamegoldó, aki jól gondolkodik. Strukturálja a megoldási folyamatot, érzelmeit ki tudja kapcsolni a folyamatból.

 Compton - Galaway problémamegoldó modellje:

I. fázis: A kontaktusfelvétel fázisa

​1. Ismerkedés, a probléma definíciója:

  • az első találkozás
  • ​a probléma ahogyan a kliens látja
  • ​a  probléma, ahogyan a kliens környezete látja
  • ​a probléma, ahogyan a szociális segítő látja
  • a közösen meghatározott probléma

2. Előzetes cél meghatározása:

  • ​rövid és hosszú távú célok a kliens szerint
  • a kliens környezete szerinti megoldás
  • ​mit vár a kliens a segítőtől és az intézménytől?
  • melyek a segítő céljai?
  • ​mit tud nyújtani az intézmény?

3. Előzetes megegyezés:

  • ralitások, korlátok tisztázása
  • döntés az együttműködésről (igen vagy nem, mondja ki a kliens!!!!!!)
  • kölcsönös megegyezés a jogokról, célokról, autonómiáról, a segítő beavatkozási lehetőségei

4. Exploráció, adatgyűjtés:

  • a kliens motivációja
  • a kliens belső lehetőségei
  • lehetőségek a környezetben

II. fázis: A szerződéskötés fázisa

​1. Értékelés, előkészítés, megállapodás:

  • ​a kliens szükségleteinek viszonya a problémához
  • ​a főbb összetevők analízise
  • ​a probléma fennmaradásához hozzájáruló tényezők
  • a vezérprobléma meghatározása
  • ​elérhető források, erők, motivációk
  • idevágó elméletek
  • ​a szociális segítő véleménye az ügyről

2. Cselekvési terv kidolgozása:

  • ​egy kivitelezhető cél meghatározása (nagyon fontos, irányt adnak, megfelelő eljárás kiválasztása ennek függvényében. Kétféle cél van: általános és specifikus)
  • alternatívák
  • a megfelelő szolgáltatás meghatározása
  • a kliens vállalásai
  • a szociális segítő vállalásai
  • ​lehetséges külső erők beépítése
  • a szociális segítő készségei és képességei

3. Prognózis (előrejelzés):

  • mennyire bízik a segítő a terv sikerében

III. fázis: ​A terv végrehajtása

​1. A terv kivitelezése: ki, mikor, mit tesz?

2. Befejezés:

  • a feladat végrehajtása és a folyamat értékelése közösen. A kliens gondolja át a közös munkát, előrébb jutott-e vagy sem. Mit gondol saját magáról, hogyan járult hozzá a folyamat sikerességéhez.)
  • befejezés és elválás végrehajtása
  • az elértek fenntartása

3. Értékelés:

  • ezt már a segítő saját maga számára készíti
  • az egész folyamaté
  • a célmegvalósításé
  • a választott módszereké

A problémamegoldó modell alkalmazása lehetővé tette, hogy a szociális munka kimondja: ​A szociális munkás felelőssége a problémamegoldásban a modell követése! Fontos, hogy nem az eredményért felelős!

​Az egyes szakaszokban alkalmazható módszerek

  • a kapcsolatfelvétel fázisa: parafrázisok használata, értő figyelem, fókuszálás, kérdezési technikák, a probléma átdefiniálása, megerősítési és visszacsatolási technikák, megfigyelés, értelmezés, az adatok, információk gyűjtésének technikái, ecomap, genogram
  • a szerződéskötés fázisa: ​az összegyűjtött információk, adatok elemzésének, értelmezésének technikái, a feladatok megosztásának, a kliens motiválásának és mások bevonásának, mozgósításának módszerei, a részcélok konkrét feladatokra történő lebontásának technikái, a rendszerelmélet alkalmazása
  • a cselekvés fázisa: ​az eddig felsoroltak és az információnyújtás, közvetlen segítségnyújtás módszerei, szolgáltatások lebonyolítása, tanácsadói módszerek és szerepek, ügyintézés, az értékelés módszerei, a szerződésben meghatározott feladatok végrehajtásához kapcsolódó egyéb módszerek.  
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.