A szociális munka 9. rész
Krízis és krízisintervenció
1. A krízishelyzet kialakulása
Az egyének vagy családok bármely pillanatban kerülhetnek olyan átmeneti helyzetbe, melyben belső egyensúlyuk megbomlik, feszültségek keletkeznek és ezen feszültségek gyors ellensúlyozására, esetleg helyreállítására nincs lehetőség. Az esetek többségében azért nincs lehetőség a gyors helyreállításra, mert az egyén vagy család nem rendelkezik megfelelő problémamegoldó módokkal, nincs meg a megfelelő támogató hálózat és adott esetben a felmerülő problémát nem észlelik megfelelő fontosságúnak.
Fontos, hogy egy - egy konkrét esetben definiálni lehessen azt, vajon valóban krízisállapotról vagy "csak" nehéz élethelyzetről van szó. Ez alapvetően befolyásolja a beavatkozás szintjét és módját. A pszichiátriai hálózaton, krízisintervenciós intézményeken kívül ma még a szociális munka számos területén számolni kell azzal, hogy a segítő önállóan, módszertanilag felkészülten kell megbirkózzon krízisellátási feladatokkal. Hogy a krízisállapot kialakulását, jellegét, a beavatkozás lehetőségeit, módszereit jól értsük, szükséges néhány alapfogalom megemlítése.
Az ember egyik alapvető érzése, amely mindenkit végigkísér egész élete folyamán - a szorongás. A szorongás egy kellemetlen, diffúz, bizonytalan érzés. Belső feszültségként, nyugtalanságként éljük meg. Egyfajta fenyegetettség érzés, de a szorongásban a fenyegetés maga nem megfogalmazott. A szorongások ingereket, eseményeket váltanak ki, melyeket stressznek nevezünk. A szorongás mindig velünk van, leküzdése nagy energiákat emészt fel. Erre szolgálnak a különböző elhárító mechanizmusok. Ha a szorongás elhárítása nem sikeres, mert az ismert elhárító mechanizmusokkal, azokon nem tud az adott személy túllépni, akkor a szorongás fokozódik, állandósul és bekövetkezik a regresszió. A regresszió visszacsúszást, visszalépést jelent egy előző fejlettségi szintre, minek következtében kisebb erőfeszítésre van szükség, mert ezen a szinten a hárító mechanizmus jól működik. A regresszió lehet tartós, rövid, visszafordítható, vissza nem fordítható, részleges és teljes.
Ha a szorongás állandósul, akkor előbb -utóbb valamilyen formát kezd ölteni. A szorongás konvertibilis - bármire cserélhető. Ilyenkor a szorongás testi tüneteket produkálhat. Ezt nevezzük konvertálhatóságnak.
Röviden összefoglalva, ha a stressz szorongást vált ki, amely tartósan fennáll, akkor az a szorongás fokozódásához, állandósulásához vezethet, mely helyzet már a mindennapokat is akadályozza, ennek következtében krízishelyzet alakul ki.
A krízisekkel, mint a különböző traumatikus élmények, stressz-tényezők által kiváltott folyamattal az 1940-es évek óta több tudományterület (pszichológia, szociológia, pszichiátria) képviselői is foglalkoztak. A krízis szó jelentése döntés.
A krízishelyzet kialakulásában szerepet játszó tényezőket a következő ábrán ábrázolom.
Becy Totova
A szociális munkások, szociális munkát végzők gyakran kerülnek szembe krízissel, krízishelyzettel, illetve olyan krízisszerű életvezetési nehézségekkel, melyeknek megoldásához a bajban lévő személynek vagy családnak hatékony segítségre van szüksége.
2. A krízisek csoportosítása
A kríziseket többen többféleképpen csoportosították:
a.) Caplan krízis -csoportjai:
- normál életfolyamat változásait előidéző krízisek (pl. iskolába kerülés, nyugdíjaztatás)
- váratlan, veszélyeztető helyzet által kialakuló krízis (pl. betegség, baleset, válás, katasztrófa)
b.) Curmind-Cumming krízis csoportosítása:
- biológiai alapú, nem elkerülhető krízisek (pl. serdülőkor)
- környezet által kiváltott, részben elkerülhető krízisek (pl. elvándorlás, gyász)
- esetleges, véletlenszerű okok által kiváltott krízisek (pl. katasztrófa, baleset)
c.) Erikson krízis-csoportosítása:
- fejlődési krízisek, melyek átmeneti jellegűek, de viszonylag hosszabb időszakot ölelnek át, amelyekben az adott személy élete, életének más időszakaszaihoz képest intenzívebben jelennek meg a fejlődéssel törvényszerűen együttjáró változások (pl. serdülőkor)
- akcidentális, eseti krízisek, melyek egy adott időpontban váratlanul, hirtelen, véletlenszerűen jelennek meg, általában valamilyen sajátos életesemény által kiváltva (pl. gyász, betegség, baleset)
3. A krízisek lefolyása, kimenetele
a.) Kiváltó hatás: Lehet külső vagy belső hatás egyaránt. A jelenség lehet: egyszeri, rövid és erős hatású/ gyenge hatású, de hosszabb ideig tartó/ gyenge hatású, de többször ismétlődő.
Különböző emberekre különbözőképpen hat a jelenség. A kérdés mindig az, hogy az érintett személy hogyan definiálja a problémát, milyen viszonya azzal. Mindezt személyes múltja befolyásolhatja és befolyással lehetnek reagálására azok a korábban átélt krízisek, melyek megoldása már sikertelen volt. A kiváltó ok erősebben hat az idősekre, egyedül élőkre, kamaszokra. Maga a kiváltó hatás időtartama rövid lehet.
b.) Megrettenés, nyugtalanság: Ez a sokk-stádiuma, amely néhány napig tarthat. Főbb jellemzői - a bénultság, a realitásérzés elvesztése, hárítás-tagadás, düh és szenvedés.
Erika és Tschongor
c.) Alkalmazkodás időszaka: Ez a szakasz néhány hétig, 1,5 hónapig is eltarthat. Tudatosodik a krízis valóságossága, megjelennek az első érzések és a reménytelenség. Panaszok jelentkeznek. Erre a szakaszra jellemző az ambivalencia megjelenése, hiszen még elutasítja, de már az elfogadás is jelentkezik. Gyakran jellemző a kliensre az, hogy ebben a stádiumban megreked, melynek elkerülésében segíthet a kreativitás, a helyettesítő cselekvés vagy valamilyen konkrét tevékenység felé orientálódás.
d.) Egyensúly helyreállítása: Néhány hónapot igénybe vevő szakasz. A krízishelyzet eldől, hiszen vagy sikeresen megoldódik, vagy sikertelen a megoldása és tovább eszkalálódhat. Ha sikeres a krízismegoldás, akkor egy új egyensúlyi állapot jön létre.
