Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Energiahatékonyságról ( 1. Az energia az életünkben )

2016.07.28

Az energia mindenütt jelen van az életünkben. Energiát veszünk magunkhoz a táplálékkal, energiát használunk a fűtéshez, a világításhoz, a közlekedéshez. Energia hajtja a gépeket és minden általunk használt tárgy valamennyi energiát testesít meg.

Mindez eyáltalán nem meglepő, ha végiggondoljuk, hogy az energia az anyag alapvető megjelenési formája. Ahol anyag van, ott energia is van. Az anyagi változások mindig az energia átalakulásával, megváltozásával járnak. 

A történelem során az ember egyre több olyan anyagi változást igényelt, ami külső energia bevitelét tette szükségessé. A hétköznapi nyelvben ezt úgy mondjuk, hogy energiát fogyasztunk.

Kezdetben energiafogyasztásunk a táplálkozásra és a Nap sugárzó melegének élvezetére korlátozódott. Később a tűz felfedezésével megtanultuk felhasználni az éghető növényi anyagokban tárolt energiát, majd mechanikai munka végzésére elkezdtük igénybe venni az állatok erejét. A technika fejlődésével sor került a víz és a szél energiájának hasznosítására is. Még a XIX. század elején is a technika csúcsteljesítményei közé tartoztak a víz- és szélmalmok, a gyors vitorlás hajók.

Ebben a viszonylag békés állapotban az Ipari Forradalom idején következett be jelentős változás. Az ember gyorsan növekvő mértékben kezdte használni a szenet, ezt a nagy energiatartalmú anyagot. A gőzgép feltalálásával és tökéletesítésével lehetővé vált a hőenergiának mechanikai munkává alakítása. Az ember - akkor úgy gondolta - kifogyhatatlan energiakincs birtokába jutott. A szén felhasználását a tudomány és a technika eredményei tették lehetővé, ezért alakult ki a mai napig elterjedt hit, hogy energiagondjainkat a tudomány kezelni képes.

Később a szénnél is kényelmesebb energiaforrásokat vettünk használatba, a kőolajat és a földgázt. Létrejött és megerősödött egy hatalmas energiaipar. A legújabb kori fizika gyors fejlődése lehetővé tette az atomenergia békés célú felhasználását is.

Ki alakult az a nézet, mely szerint annál fejlettebb egy ország, minél több energiát használ fel. Ennek alapján az országok versenybe kezdtek, hogy ki tud több energiát felhasználni. A " legjobb " eredményeket természetesen az ipari országok érték el: hatalmas iparuk és a fogyasztói társadalom logikája szerint viselkedő lakoságguk hihetetlen mennyiségű energiát fogyaszt. A néhai keleti blokk országai is beszálltak a versenybe, extenzív gazdaságfejlesztési gyakorlatukkal néhány évtized alatt többszörösére növelték fogyasztásukat. Néhány ország egy főre eső energiafogyasztása :

Magyarország                                2,3 tonna olaj/év

Lengyelország                               2,2 tonna olaj/év

Cseh - és Szlovák Köztársaság    3,6 tonna olaj/év

Ausztria                                          3,4 tonna olaj/év

Dánia                                               3,5 tonna olaj/év

Olaszország                                    2,5 tonna olaj/év

Japán                                               3,4 tonna olaj/év

USA                                                   7,6 tonna olaj/év

 

Az energia az egyik legfontosabb erőforrássá vált. Kellő mennyiségben és alacsony áron való rendelkezésre állása ma a gazdaság működésének és a civilizált életnek az alapvető feltétele. Elképzelni is rettenetes, hogy zavar következik be az áramellátásban vagy elfogy a benzin a kutaknál.

Pedig ez a 70-es években kétszer is előfordult. Ugrásszerűen megnőtt a kőolaj világpiaci ára, ami az első komoly jelzés volt arra, hogy az energia körül valami nincs rendben. Az olajválságok alaposan megrázták a nyugati civilizációkat és hatékony cselekvésre késztették őket. Egyrészt fejlett technológiájuk segítségével elérték azt, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat kevesebb energiával tudják biztosítani, azaz javították energiahatékonyságukat. Másrészt páratlan politikai erejüket kihasználva közelebb férköztek az energiaforrásokhoz és mindent elkövettek annak érdekében, hogy az olajtermelő országok erejét megtörjék. Erőfeszítéseik eredményeképpen a 80-as évek második felében leesett az olajár és ez az állapot többé - kevésbé a mai napig fennáll. Kellő rövidlátással azt is hihetnénk, hogy minden rendben van, az energiával kapcsolatban aggodalomra nincs is ok.

A helyzet azonban sokkal rosszabb. A világ energiagazdasága feszültésgekkel terhes. Az exponenciálisan növekvő fogyasztás mellett rohamosan fogynak a készletek és romlik az energiatermelés által terhelt környezet. Súlyos események várhatók az energetikában, fájdalmas következményekkel.

Magyarország energiahordozókban segény, infrastruktúrája elavult, iparszerkezete rossz. Nálunk ezért az energetikai gondok hatványozottan jelentkeznek. Ha most nem cselekszünk, különösen nehéz helyzetbe kerülhetünk.

A legsúlyosabb kérdésekre adhat választ az energiahatékonyság javítása. A magyar társadalomnak is csak ez lehet a fő stratégiája az energetikai problémák megoldására. A hatékonyságjavítás rendkívül összetett feladat: eredményes véghezviteléhez a társadalom minden tagjának a közreműködésére szükség van.

A fontos dolgokat a gyerekekkel kell elkezdeni és természetesen az iskolában. Legyünk úttörőek az energiahatékonyságban és merjünk szerepet vállalni.

 

energia-1-.jpg

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Savaria

(Sepi, 2018.03.01 09:56)

Egy ilyen, egész társadalmat érintő problémát, csak közösen lehet megoldani. Célzottan, állami szinten irányítva, oktatáson keresztül eljuttatni a családokhoz is.