Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Energiahatékonyságról ( 10. Az éghajlatváltozás veszélye )

2016.12.12

Mi az a "globális felmelegedés"?

A tudósok az utóbbi három évtizedben alapos kutatásokat végeznek az atmoszféra állapotának felmérésére. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld légköre melegszik, és ez minden bizonnyal az ember tevékenységének a következménye. Az ipari és mezőgazdasági termelés, az energiafogyasztás, a közlekedés és bizonyos vegyi anyagok felhasználása során olyan gázok kerülnek nagy mennyiségben a levegőbe, amelyek felborítják a Föld hőegyensúlyát. Ezek az ipari gázok átengedik a Nap sugarait, de gátolják a Föld hőkisugárzását. A jelenség az üvegházakban előidézett folyamathoz hasonlít, ezért üvegház hatásnak, a bajt okozó gázokat üvegház gázoknak is nevezik.

Melyek az üvegház gázok, és hogyan keletkeznek?

A legfontosabb üvegház gázokat, és a globális felmelegedéshez való körülbelüli hozzájárulásukat az alábbi táblázat tartalmazza:

Széndioxid 50%
Klór-fluor-karbonátok (CFC-k) 17%
Metán 18%
Nitrogén-oxidok 10%
Ózon 5%

 

h_00063325-1-.jpgA legfontosabb üvegház gáz a jól ismert széndioxid, ami részben természetes folyamatok (pl. a növények disszimilációja), részben az emberi tevékenység következtében van jelen az atmoszférában. Széndioxid keletkezik a karbontartalmú anyagok, mint például a szén, az olaj, a földgáz vagy a benzin elégetésekor. Az ember által évente kibocsátott széndioxid mennyisége az Ipari Forradalom kezdete óta 50-szeresére nőtt. A légkör széndioxid tartalma ma évente 5,5 milliárd tonnával növekszik.

Klórtartalmú szénhidrógéneket, ún. CFC-ket használ a vegyipar habosított műanyag csomagolóanyagok és szigetelőhabok előállítására. A különféle freonok a hűtőgépek (pl. hűtőszekrények) munkaközegei, ezen kívül elterjedt tisztító és oldószerek. Freonokat használnak még ma is sok szórópalack (spray) hajtógázaként.

1234.2409.netan-metan-lehet-eletmento-1-.jpgMetán nem csak az olaj- és földgázbányászat során (lefúvatások, szivárgások) kerülhet a levegőbe, hanem különféle szerves anyagok levegőtől elzárt bomlása esetén is. Jelentős mnnyiségű metán keletkezik így pl. az állattartás és a rizstermelés következtében, vagy a városok menti szeméttelepeken.

18-v-liquid_nitrogen-1-.jpg

Nitrogén-oxidok elsősorban az égési folyamatok során, kazánokban, erőművekben, gépjárművekben keletkeznek. Bizonyos mennyiségű nitrogén-oxid a talajban zajló bakteriológiai folyamatok eredményeként is megjelenik, különösképpen, ha a talajt erősen műtrágyázzák.

 

 

 

 

termeszetben_1000px-1-.jpgAz ózon a légkör létfontosságú alkotója. A felső légrétegekben elhelyezkedő ózon megvédi a földi élőlényeket a káros ibolyántúli sugárzástól. A gépjárművek, erőművek kibocsátásai azonban a talajközeli ózon mennyiségét növelik, ami mérgező, hozzájárul az üvegház hatáshoz és az erdők pusztulásához.

 

global-warming-300x290-1-.jpgA globális felmelegedés következményei

A Föld légkörében mindig is jelen voltak a felsorolt gázok, és mindig is volt üvegház hatás. Hőmérséklet ingadozások is voltak, és ezekhez az ingadozásokhoz az élővilág alkalmazkodni tudott.

A mostani változások azonban minden eddiginél gyorsabbak. A változás sebessége nagyságrendekkel nagyobb, mint aminek az elviseléséhez az élővilág hozzéászokott. A globális felmelegedésnek a főbb következményeit a kutatók most a következőképpen látják:

  • Néhány évtizeden belül 2-40C-kal növekszik a Föld átlaghőmérséklete. A melegedés elsősorban a kontinentális területeken, télen és éjszaka lesz jelentős.
  • Az időjárás szeszélyesebb és szélsőségesebb lesz. Megnővekszik például a viharok előfordulási valószínűsége és erőssége. A mérsékelt égővben is - így például Európa sűrűn lakott területein - megjelennek a trópusi forgószelek.
  • A világtenger felmelegedése következtében, továbbá a sarki jéghegyek olvadása miatt méteres nagyságrendű tengervízszint-emelkedés következik be. Veszélybe kerülnek olyan alacsonyan fekvő partközeli területek, mint Hollandia, Banglades vagy az USA-ban Boston környéke.
  • A tengermelléki országokban fokozódik, a kontinentális területeken drasztikusan csökken acsapadék mennyisége. A szárazföldi országokban állandósul az aszály. Csökken a folyók vízhozama.
  • Felborul sok nagy ökológiai rendszer egyensúlya. A gyors alkalmazkodásra nem képes fajok helyét primitívebb fajok (pl. gyomok, rovarok) veszik át.
  • Az éghajlati változások és a sivatagok előretörése következtében hatalmas területek válnak az ember számára lakhatatlanná. Az ilyen területeken élő emberek mint környezeti menekültek jelennek meg a többi országokban.
  • A mérsékelt égövben a tartós hideg időszakok megszűntével javulnak a különféle kórokozók életfeltételei. Trópusi betegségek ütik fel a fejüket, amelyekhez a mérsékelt égővben élő emberek szervezete még nem alkalmazkodott, és így nem alakult ki a velük szembeni ellenállóképesség.

 

slide_65-1-.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vas megye

(Mikes Jácint Tóbiás, 2018.03.08 15:04)

A dőltbetűs stílus telefonon olvasva nem szerencsés.
Viszont:
Ez volt számomra eddig a legérdekfeszítőbb, egyben legizgalmasabb bejegyzés ebben a témában, mégha csak ilyen felületesen is kerül megemlítèsre pár dolog.

Miskolc

(Ibolya Györfi, 2016.12.12 13:53)

Megallithatatlan.