Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Energiahatékonyságról ( 14. Az energetika szereplői )

2017.01.09

Minden országban, így Magyarországon is a mindenkori kormány alakítja ki az energiapolitikát, amit az országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Az energiapolitika határozza meg az ország energetikai prioritásait, a stratégiai irányokat és célokat. A jelenleg érvényben lévő magyar energiapolitikai dokumentum az alábbi fő célkitűzéseket fogalmazza meg:

  • egyoldalú energiafüggőségünk csökkentése, az energiaimport diverzifikálása.
  • az energia hatékonyabb felhasználása
  • a környezetvédelem előtérbe helyezése
  • új energetikai törvények, a piaci elveket tükröző szabályozási környezet kialakítása
  • rugalmas erőműépítési program
  • átláthatóság, az energetikai létesítményeknek a társadalommal történő elfogadtatása
  • az energetikai ágazat részleges privatizálása

A szorosabb értelemben vett energiapolitika alakításán kívül a kormány és az országgyűlés a gazdaságpolitikával is befolyásolja az energetikát, nevezetesen meghatározza az energiahordozók adótartalmát, dönt a privatizációs politikáról, mint tulajdonos irányítja a nagy energetikai vállalatokat, stb. Jelenleg az energiahivatal szabja meg a villamos energia és a földgáz árát. A kormány és az energiahivatal közösen felelős az energiahordozók importjáért, általában az ország energiaellátásáért.

Az energetika tehát egy olyan terület, amelyen az államnak fontos szerepe van. A privatizáció előrehaladásával ez a szerep módosulni fog, de mindenképpen jelentős marad.

Az energetika területén a Magyarországnak hiteleket folyósító Világbank is megfogalmaz ajánlásokat. Azt javasolja, hogy minél hamarabb vezessen be a kormány reális piaci energiaárakat, és nagy hangsúlyt fektessen az energiahatékonyság támogatására.

A felügyeleti szervek között növekvő szerepe van a szabályozó hatóságnak, akit Magyar Energetikaiés Közmű-szabályozási Hivatal -nak (MEKH) hívnak. Ez a hatóság ügyel arra, hogy a monopolhelyzetben lévő villamos- és gázszolgáltatók ne élhessenek vissza helyzetükkel, és a fogyasztók a tisztességes üzlet szabályai szerint kaphassanak energiát. MEKH törvényben megszabott kötelessége az is, hogy betartsa a rendszerszintű legkisebb költségek elvét.

Ez utóbbi fogalom megértéséhez tételezzük fel, hogy egy mondjuk 1500 MW csúcsigényt kielégítő áramszolgáltató területén 50 MW többlet igény jelentkezik. Ennek kielégítésére a hagyományos megoldás szerint növelik az erőművi kapacitást 50 MW-tal. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a meglévő fogyasztók hatékonyságát javítják, aminek az eredményeképpen azok igénye 50 MW-tal csökken. Az így felszabadított teljesítményt lehet az új fogyasztók igényeinek kielégítésére fordítani.  

A legkisebb költségek elve azt jelenti, hogy a két alternatívát összehasonlítják, és a kisebb költségűt valósítják meg. Ennek a módszernek az alkalmazásával gazdaságosan lehet csökkenteni az erőműépítési igényt.

Az Állami Energetikai  és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet többek között figyeli az ország energiafelhasználását, elkészíti az országos energiamérleget és megtervezi, mit kell tenni egy havária helyzetben.

Az energia beszerzését, feldolgozását és a fogyasztókhoz való eljuttatását jelenleg túlnyomó részben az állami kézben lévő nagyvállalatok végzik, így a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL), a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és tagvállalataik. A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban az áram- és gázszolgáltatók állank. Az energiaipar vállalatainak privatizációja folyamatban vannak.

A szolgáltatóknak elvileg fontos feladata van a fogyasztók energiahatékonyságának javításában is. A szabályozó hatóság elvárásai alapján a szolgáltatók a DSM10-nek nevezett tevékenység keretében saját költségükön olyan beavatkozásokat hajtanak végre a fogyasztóknál, amelyeknek hatására csökken a fogyasztók energiafogyasztása. A DSM kialakulása Magyarországon megtörtént, a társadalom elvárásai a szolgáltatókkal szemben kellő határozottsággal megfogalmazást nyert.

Az energiaipar részére számos cég nyújt tanácsadói, tervezői és vállalkozói szolgáltatásokat. Az energiahatékonyság területén a legnagyobb tapasztalattal a GEA-EGI Energiagazdálkodási Zrt. rendelkezik.

A régmúltban alakultak meg egyes fogyasztói szervezetek, melyek a fogyasztók érdekvédelmét kívánják szolgálni. Ezek között említést érdemel a MESZ, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége.

Egyre növekszik a civil szervezetek jelentősége, akik a társadalom érdekeit kívánják érvényesíteni, különös tekintettel a környezet védelmére és általában a fenntartható fejlődés szempontjaira. Legelőször 1995 elején az "ELÉG" program keretében több civil szervezet fogott össze - az Energia Klub és a Levegő Munkacsoport vezetésével - az ország energiahatékonysági tudatosságának fejlesztésére. Napjainkban számos hasonló program van életben.

Gazdasági jelentősége és környezeti hatásai miatt az energetika társadalmi ügy. A problémák megoldásában a társadalom minden tagjának felelőssége van. Természetesen kiemelkedő felelőssége van az állami szervezeteknek, mivel ezek megfelelő informáltsággal és az eszközök széles tárházával rendelkeznek. Ugyanakkor a demokratikus berendezkedésű országokban - Magyarország is pályázik erre a címre - végső soron az történik, amit az emberek akarnak. Hogy tudják mit akarnak, illetve hogy olyat akarjanak, ami érdekeiknek megfelel, tájékozodniuk kell. Nem tartható az az álláspont, hogy "az energetika az energetikusok ügye". Az energetika mindannyiunk ügye, mert mi fizetünk az energiáért, és mi viseljük a mellékhatások káros következményeit. A társadalom tudatosságának fejlesztésében rendkívül fontos feladata van az iskoláknak, a tájékozott és elkötelezett pedagógusoknak.

 

10DSM = Demand Side Management, azaz fogyasztói oldali befolyásolás

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.