Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Energiahatékonyságról ( 3. Az energetikai szolgáltatások )

2016.08.20

20160707_090824-1-.jpg Az "energiafogyasztás" kifejezés azt sugallja, hogy mi, emberek energiát fogyasztunk. Ez csak a táplálkozás esetében igaz: a táplálékkal energiát és anyagokat veszünk magunkhoz. Ettől eltekintve az energia közvetlen "elfogyasztására" általában nem kerül sor. Valójában nem energiára, hanem úgynevezett energetikai szolgáltatásokra van szükségünk, mint például fűtésre, világításra, hűtésre, szárításra vagy géphajtásra. Ennek a megértése, azért fontos, mert így feltehetjük a kérdést, hogy az adott energetikai szolgáltatás kielégítésére, mi a legkedvezőbb, legalacsonyabb energiaigényű megoldás.

Vegyük a fűtés példáját. Télen arra van szükségünk, hogy a lakásunk meleg legyen. Ennek érdekében mondjuk évi 50 GJ energia felhasználásával fűtjük a lakást. Ugyanakkor arra is lehetőségünk van, hogy a lakást leszigeteljük és ezentúl csak évi 35 GJ energiát fűtsünk el. Bent a lakásban a két változat között nem érzékeljük a különbséget, a szolgáltatás azonos színvonalú. Az igényünk tehát a meleg lakás és nem az 50 GJ elfogyasztása.

Számtalan más pédát is vehetünk. Tegyük fel, hogy egy autómosó óránként 3m3 melegvizet igényel, aminek az előállításához egy hagyományos gázfűtésű melegítőben óránként 12m3 gázt kell eltüzelni. Ha a mosót új, víztakarékos fúvókákkal látják el, az elfolyó még meleg vízből visszanyernek valamennyi hulladék hőt és az épület tetejére esetleg napkollektorokat szerelnek, akkor a gázfogyasztást 5m3/órára, vagy - ha van napsütés - akár a nullára csökkenthetik. A mosó változatlanul működhet tovább - töredék energiafogyasztással.

A mezőgazdaságban fontos a termények tárolása. Egyes gabonaféléket például hagyományosan hagyományosan szárítva tárolnak, mert a száraz terményt nem támadják meg a gombák és az egyéb kártevők. A szárítás rendkívül energiaigényes művelet: hő bevitelével kell elpárologtatni az anyagban lévő vizet. Néhány éve kitalálták, hogy a termények nedvesen is tárolhatók, ha a tárolóban megfelelő összetételű levegőt biztosítanak. A nedvesen tárolt anyag ugyanúgy eláll, sőt a hőkezelés elmaradása miatt jobb lesz a minősége.

Az energetikai szolgáltatásokon kívül energiát használunk azáltal is, hogy különféle építményeket, berendezéseket, tárgyakat és szolgáltatásokat igénylünk. Minden anyagi dolog előállításához ugyanis energia kell ( sőt a nem kimondottan anyagi természetűs zolgáltatások biztosításához is ).

Az anyagi dolgok energiaszükséglete különösebb magyarázatot nem igényel. A házunk felépítéséhez használt téglát villamos energia felhasználásával formázták és gáztüzelésű kemencében égették. A fémtárgyakat kohóban készült alapanyagokból energiaigényes forgácsolással, sajtolással vagy öntéssel állították elő. Sok energiát igényelt a poharak elkészítéséhez szükséges üveg megolvasztása és az újságpapír előállítása is. Minden építménynek, tárgynak, stb. van energiatartalma, ami az előállítás, tárolás és szállítás során felhasznált energiával egyenlő.

Vizsgálatokat folytattak arra vonatkozóan, hogy mennyi energiát képvisel az anyagi javak fogyasztása. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy sokat. Egy átlagos háztartásban például az anyagi dolgok felhasználása révén történő energiafogyasztás ugyanakkora nagyságrendű, mint a család "közvetlen", villany- és gázfogyasztás formájában jelentkező energiafogyasztása! Ez azt jelenti, hogy ha az anyagokkal takarékoskodunk, akkor egyben az energiával is takarékoskodunk.

Hogy melyik tárgynak az előállításához mennyi energiát kellett felhasználni, nem könnyű meghatározni. Gondoljuk el, hogy például egy autónak mennyi alkatrésze van és ezek hány megmunkálási lépcsőn mentek keresztül! Sok esetben segít az a szabály, mely szerint minél közelebb van egy anyag a természetben megtalálható állapotához, annál kisebb az energiatartalma.

20160328_220420-1-.jpg

 

 

 

 

 

 

20160731_120552-1-.jpgAz eszközök jelentős energiatartalma miatt nemegyszer gyanakvással kell fogadni azokat az energiatakarékossági lépéseket, amelyek új berendezések igénybevételével járnak. Valakinek például van egy hároméves jó állapotú autója, ami mondjuk 8 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként. Az illető az autókereskedők propagandájának hatására egy új, mondjuk 6,5 liter fogyasztású autó vásárlását tervezi, mondván, hogy az energiatakarékosabb. A kisebb fogyasztás kétségtelenül igaz is, de az új autó előállításához annyi energiát kell felhasználni, hogy az a benzinfogyasztás csökkenéséből az autó egész élettartama alatt sem térül meg. Érdekességként érdemes elmondani, hogy az autók számának folyamatos növekedése miatti újabb és újabb autópályák építése is rendkívül energiaigényes folyamat: egy km autópálya megépítéséhez annyi energia szükséges, amennyit egy autó 20 millió km. megtétele során használna fel.

folyamat megnevezése

Nyersanyag

előállítás   szállítás

autógyártás üzemeltetés autóbontó összesen
energiafelhasználás (MJ) 106                 24 62 478 4 674
kibocsájtott szennyezett levegő (millió m3) 422               425 75 1.016 102 2040
hulladék (tonna) 25 1,5   0,2* 26,7
tengerek nyersolaj szennyezése (liter)                        13       13

talaj és vízszennyezés

 ebből ásványolaj (liter)

           nehézfém (g.)

   

 

1,1  

46,4                  

 

 

1,1

46,4

           

* zúzalék, ebben 8,4 kg. szénhidrogén és 0,3 kg. PCB (poliklórozott bifenil) található

Az autó útja a nyersanyag előállításától a roncstelepig ( Umwelt- und Prognose - Institut, UPI által készített ökológiai mérleg )

Később részletesebben is foglalkozunk a fogyasztói szokásokkal, de itt is hangsúlyozzuk, hogy mindenféle anyagi fogyasztás mérséklése az energiával való takarékosság fontos eszköze.

Az érdekesség kedvéért elmondjuk, hogy a nem kimondottan anyagi jellegű szolgáltatások is energiát fogyasztanak a bankátutalástól a telefondoktorig. Természetesen egyes szolgáltatásoknak, mint például az igazságszolgáltatásnakelhanyagolható, másoknak, mint például a gyógyfürdőztetésnek nagyobb az energiatartalma. Az oktatás energiaköltsége átlagosnak tekinthető, ez azonban nem jelenti, hogy az iskolákban semmit sem kell tenni az energiatakarékosság érdekében. Az iskolák működési költségének (ebben nincsenek benne a bér és a bér jellegű költségek, ami az összköltség 80%-át teszi ki) kb. 1/2-3/4 - részét teszi ki az energiaköltség!

Tanulságos lehet például utánanézni annak, hogy Őnnek, kedves Olvasó, az iskolájának mennyi az energiaköltésge és ez hogyan viszonyul a létesítmény teljes költségvetéséhez, illetve működési költségéhez.

A szolgáltatások közül energiafogyasztás tekintetében kiemelkedik a közlekedés. Az OECD országok összes energia-felhasználásának kb. 30%-át(!) emészti fel a közlekedés és a szállítás. Magyarországon is növekszik a közlekedés részesedése az ország energiamérlegében, jelenleg 16% körül jár. Ez az érték nem tartalmazza a táblázatban bemutatott, a gépkocsik előállításával és megsemmisítésével kapcsolatos energiafelhasználást.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy az energiát négy formában fogyasztjuk:

a.) a táplálkozás során

b.) energetikai szolgáltatások közvetlen igénybevételével

c.) anyagi javak fogyasztásával

d.) egyébb szolgáltatások igénybevételével.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.