Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Energiahatékonyságról ( 7. Az energia és a környezet kettős kapcsolata )

2016.11.23

13879187_1737489429859347_8953520471531595262_n-2-.jpgAz energiát felhasználó folyamatok kétszeres kapcsolatban állnak környezetükkel. A bemenő oldalon energiát vesznek fel valamilyen energiahordozó formájában, a kimenő oldalon hulladékokat adnak le: hulladék energiát és hulladék anyagokat. Egy struktúra addig tud energiát felhasználni, amíg sem a bemeneti, sem a kimeneti oldalon nem jelentkeznek korlátok.

A környezet az energiát felhasználó folyamatok számára így egyrészt forrás, másrészt nyelő.

A fenti megállapítások rendkívül széles körben igazak. A struktúra lehet egy klorofiltartalmú növényi sejt, egy műszaki berendezés, egy erőmű vagy egy egész ország. Az ember által előidézett változások az embert energiával ellátó energialáncokon követhetők nyomon.

Az energialánc bemeneti oldalán primer energiahordozókra van szükség. Ezeket az anyagokat a természeti környezetünkből nyerjük, vagyis a természetben előforduló anyagokat használjuk fel. Az átalakítás minden lépcsőjében jelentkezik hulladék hő: alacsony hőmérsékletű hőenergia, ami az adott folyamat számára már értéktelen. ( Míg az energia összes mennyisége az energiamegmaradás törvénye szerint nem változik, addig a hasznosítható energia mennyisége állandóan csöken. )

A hulladék hő mellett a lánc egy vagy több eleménél keletkeznek hulladék anyagok is. Ezek kisebb része - mint pl. a víz - ártalmatlan, nagyobb része a környezetet károsító hatású.

05-esztramos-banya-1-.jpgA ma legáltalánosabban használt ún. fosszilis energiahordotók (szén, olaj, földgáz) már a lánc első eleménél, a bányászatnál súlyosan károsítják a környezetet. Jól ismert a bányászat tájromboló hatása: a környezetet holdbéli tájjá "varázsoló" külszíni lignitfejtések, a meddőhányók vagy a nyersolaj kutak körüli olajos mocsarak képe.

Környezetkárosítás lép fel a kibányászott energiahordozók  szállítása során is részben a rendeltetésszerű műveletek, részben a balesetek során. Ez utóbbi különösen aktuális veszély volt Magyarországon, mivel a volt Szovjetunióból érkező folyóink a határon túli olajvezetékek meghibásodásai miatt állandó veszélyben vannak.

A fosszilis energiahordozók finomítása , átalakítása, nemesítése során keletkezik a legsúlyosabb környezetszennyezés. A legközismertebb szennyező a hőerőművek füstkibocsátása (a fosszilis tűzelőanyagok elégetésekor ugyanis széndioxid, savasvegyületek, részlegesen oxidálódott mergező komponensek, korom és pernye keletkezik), de ezen kívül mind az erőművekben, mind az olajfinomítókban számos más szennyező hatás is jelentkezik, többek között talaj- és vízszennyezés, valamint sok veszélyes szilárd hulladék.

Az atomhulladékok biztonságos elhelyezését a mai napig sehol sem sikerült megnyugtatóan megoldani. A normális működés mellett is keletkező hulladékok kezelése okozta gondokon kívül nem lehet lebecsülni azt a veszélyt, amit az atomerőművek meghibásodásának eshetősége jelent.

Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a nemesített energiahordozók szállítása, elosztása is terheli a környezetet. Gondoljunk a távvezetékekkel teleszabdalt égboltra vagy a benzint szállító tartálykocsik levegőszennyezésére.

Környezetszennyezés lép fel az energia végső felhasználásánál is, különösképpen, ha ez tüzelései folyamatot foglal magában. A legfeltűnőbb a közlekedési energia-felhasználás légszennyezése. A nagyobb városok lakói kipufogó gázok bűzében fuldokolnak, és ma már fájdalmas valóság, hogy ettől nem csak a kutyák kapnak tüdőrákot.

A hatások helyi (lokális), térségi (regionális) és az egész Földre kiterjedő (globális) következményekkel járnak.

industry-80955_640-1-.jpgHelyi hatás az ipari városok levegőjét fojtóvá tevő füst, a mindent ellepő szállópernye vagy a bánya körül éktelenkedő meddőhányó. A helyi hatások a szennyező források közvetlen környezetében érzékelhetőek.

Térségi hatás például a savas eső. A kéntartalmú tüzelőanyagok (elsősorban a szén és a nehézolaj) égésekor SO2 és SO3 keletkezik. Minden égési folyamatban keletkeznek ezen kívül nitrogén-oxidok is. Ezek az oxidok a éevegő víztartalmával vegyülve erős savakat képeznek, amelyek az esővel a Föld felszínére jutnak: pusztítják az erdőket és a talajt, veszélyeztetik a vízi élővilágot. Tönkreteszik az ember alkotta kő- és acélszerkezeteket.

Közép-Európa keleti részén az erdők 50%-a már károsodott. Skandinávia bizonyos részein a tavakat lúgokkal kezelik, hogy helyreállítsák azok semleges kémhatását. Mindenesetre jól érezhetik magukat a halak azokban a tavakban. Az esővel kénsavat kapnak, majd időnként megjelenik az ember és egy teherautónyi marónátront zúdít a nyakukba.

Térségi hatása van egy nagyobb atomkatasztrófának (30 éve történt a csernobili robbanás), és egy főbb folyón épített vízerőműnek is (például az asszuáni gátnak vagy Bős-Nagymarosnak).

Globális hatás az éghajlatváltozás. Erről az egyik következő fejezetben részletesebben írok.

A környezeti hatások egyik vetülete az egészségkárosítás. A szennyezett környezet sokféle mechanizmuson keresztül károsítja az egészséget.

A kibocsátások áttekintése után nézzük meg, hogy mi van az energiafelhasználás forrás oldalán.

Szakértői becslések szerint még kb. 40 évre elegendő nyersolaj, kb. 60 évre elegendő földgáz és egy-két száz évre elegendő szén áll a rendelkezésünkre. Mivel az emberiség energiaigényét elsősorban ezekből az energiahordozókból nyeri, el lehet képzelni, mi fog történni, ha kimerülésük belátható közelségbe kerül. A csaillagos egekbe fog szökni az áruk, mivel minden helyettesítő megoldás vagy anyag jóval drágább.

Lényegesen kedvezőbb a kép a megújuló energiákkal. Itt nem fenyeget a forrás oldali készletek kimerülésének a veszélye, és a környezeti terhelés is jóval kisebb. Nincs viszont szó arról, hogy a megújuló energiahordozók semmiféle kedvezőtlen hatást sem gyakorolnak a környezetre. A vízerőművek megbonthatják a környező vidék ökológiai egyensúlyát. A biomassza termelése kimeríti a talajt, elégetése légszennyezést okoz. A szélfarmok átalakítják a tájat, zajt bocsájtanak ki, és veszélyeztetik a madarakat. A napenergia közvetlen hasznosítása addig veszélytelen, amíg nem kell a Föld jelentős területeit a felszín reflexiós tulajdonságait megváltoztató napkollektorokkal borítani. A geotermikus energia hasznosítása is problémákat vet fel. A mélyről feltörő fluidumok például sókat hoznak a vfelszínre, melyeknek az elhelyezése gondot okozhat5.

Miközben ismételten hangsúlyozzuk, hogy a megújuló energiák nagyságrendekkel kisebb mértékben terhelik a környezetet, mint a hagyományos energiák, meg kell állapítani, hogy az energia minden formájának az előállítása, illetve fogyasztása környezeti következményekkel jár. A tiszta energia illúzió.

Az energiafogyasztás és az általa szükségessé tett energiatermelés jelentős hatással van a környezetre. Egyrészt igényli a természeti környezet által biztosított nyersanyagokat (az energiahordozókat), másrészt a környezetbe bocsátja ki a hulladékokat. Mindkét oldalon gondok jelentkeznek: a források kimerülőben vannak, a környezet pedig az elviselhetetlen mértékű szennyezéstől visszafordíthatatlan károsodást szenved. A gondok az energiaigények csökkenésével arányosan csökkennek.

SO2 - kén-dioxid

SO3 - kén-trioxid 

 

5- Magyarország geotermikus energiakincsének kiaknázását nehezíti, hogy a Kárpát-medence alatti víztározók szintje a folyamatos termálvíz-kitermelés miatt csökken. Ma azért már csak olyan energetikai termálvíz hasznosítást engedélyeznek, amelynek során a lehűtött termálvízet visszasajtolják a föld alá. Ez viszont költséges berendezést és energiát igényel.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.