Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép a tükörben!

2018.01.31

​Kedves Olvasóim, nektek nem újkeletű, hogy Ausztriában élek és dolgozok immáron négy éve. Ezerszernél is többször hallottam, hogy a magyar a magyar ellensége. Ez így nem igazán helytálló, de ha az ember megtapasztalja, akkor már totálisan megáll a realitás talaján. Megtapasztaltam, jellemző ez mindenhol, mert sokan tényszerűen a jobb élet reményében hagyták el a szülőföldjüket. Ezekben az emberekben sok esetben kialakul egy fajta irigység, amelyet leginkább a saját nemzetiségük ellen keltik életre. Ez már nem változik, csakhogy elfelejtik az ilyen fajta emberek, hogy "ma én, s holnap te!". Nincs összetartás és nincs összetartozás, mit várunk el az Élettől? Mit várunk egymástól? A tiszteletért megdolgozunk mindannyian, de van egy alap amit szolidaritásból és kollégai szempontból, nem szólva az emberi oldaláról illik betartani. Köszönés, segítség és a tisztességes és szép megfogalmazása a gondolatainknak. Ennél több nem kell, de ezt bekellene tartani. Ezen változtatni nagyon nehéz, de szinte nélkül léteznek olyan közösségek, ahol már képtelenség bármin változtatni.

"Talán sosem szorulunk rá, hogy igénybe vegyük  a barátok ezer szívességét, apró szolgálatait. De képzeletünkben mégis úgy állnak ők, mint szilárd és ronthatatlan bástyák az élet összes gonoszsága ellen." (Sydney Smith)

​Mindig szükséges tartani egy tükröt arcunkkal szemben, gyakran tisztítsuk és nem elfelejteni önvizsgálatba merülni. Ha megismerjük önmagunkat, felismerjük a környezetünket könnyedén és talán még a normális kapcsolatépítésben is nagyobb sikereket tudnánk elérni. Kapcsolatépítés alatt pontosabban baráti-, párkapcsolati-, ismerős- vagy munkakapcsolatokat értek. Bármilyen jellegű legyen a kapcsolat, érte megváltozni nem kell, de jól kialakítani nagyon is fontos. Változni mindenkinek önmaga miatt igazán lényeges. Szakemberek bevonása nem szégyen, de nem is eldobható ötlet, kivitelezési program. 

​Magyarok, kedves magyarok, ne legyünk egymás ellenségei, nem egyszerűbb lenne egymást felemelni? Mindenki csak zsörtölődik és morgolódik, s észre se veszik sokan, hogy harcolnak az egymás fölérendeltségéért. Azt szeretném felfrissíteni az emlékezetetekben, hogy "aki másnak vermet ás, maga esik bele". Ha már ide eljutottunk, én azt gondolom, hogy a szülőföldünkön is pontosan tény ennek a jelenségnek az életszerűsége és ez alól nem kivétel senki. Beleértve magamat is, pontosan minden pillanatot igyekszek meggondoltan átélni. 

1922478_1491394747802151_6393526575591828891_n.jpg​Azt eltudom magamról mondani, hogy boldog vagyok és kiegyensúlyozott, igaz néha nagyon érzékeny, amit kihasználnak azok akiknek fogalmuk sincs a közösségi élet alapszabályaihoz és sajnos a felnőtt testhez gyermeki személyiség ragadt. Az ilyeneket nagyon rövid időn belül leseprek az asztalról és apró jelét sem vagyok hajlandó mutatni, hogy érdekel bármilyen szinten is.

Kép a tükörben, te kedves mit látsz a tükörben? Mit mutatsz a külvilágban az a te dolgod, de magadnak mit bizonygatsz az kicsit kínos saját magadra tekintve. Másnak hazudni könnyű, de magának az ember nem tud, ha mégis, akkor az "énkép" nagyon hamis, amiben a szülőnek is óriási a felelőssége.

A mai világ egyik legnagyobb fejtörését a következő kérdés okozza: A kép a tükörben valós vagy hamis?

A kép a tükörben 

Terv szerint, a kép a tükörben

​nem világosság a sötétségben

nem szabadulás a pokolból 

​csak egy részlet az útmutatásból. 

 

Mit mutat a tükör, ha belenézel,

​külsőd mely giccses és maszatos,

​de lelked nem látszik, mely régóta

​ékszer a mocsárba taposva.

 

​S talán egyszer a tükör egyszerűnek mutat,

​a lelkedet ettől még csak te ismered. 

​Az élet megmutatja és elkészíti az utat,

​hogy a lelked a napsütésben úszkáljon. 

Tschongor Attila

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.