Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarázat

2018.05.03

...

​A négy lehetséges válasz, ha jól emlékszem, az azték, a lunáris, a zsidó és az egyiptomi volt. Mivel a játékos nem tudott választani, a számítógépet kérte segítségül, s az két válaszlehetőséget kiiktatott, így maradt az azték és a zsidó naptár. Az előbbi mellett döntött és ezzel kiesett a játékból, mert a gép szerint a zsidó naptár volt a helyes válasz. Ezúttal azonban a "gép" is tévedett, mert a helyes válasz a lunáris naptár lett volna, ám ezt a segítőkész masina már korábban kizárta.

De ne törjünk elhamarkodottan pálcát a válaszok összeállítója felett, hiszen az időszámítás valóban egy nagy dzsungel, amelyben könnyen eltévedhet az ember. Már az olyan egyszerűnek tűnő kérdés is, hogy mikor ér véget egy évtized vagy mikor kezdődik a 21. század, komoly fejtörést okozott, pedig a világon általánosan elterjedt Gergely-naptár a legkevésbé bonyolult. Azt már az elemiben tanítják, hogy az esztendő 365 napból áll, de 4 évenként egy nappal megtoldják, hogy korrigálják a pontatlanságot. Ha megkérdeznénk egy hithű mohamedánt, akkor meglepődve hallanánk tőle, hogy az év 354 napból áll, hiszen Mohamed próféta így írta elő. Egy hithű zsidó bizonyára tiltakozott volna a televízióban megadott "helyes" választ hallva, elvégre a zsidók időszámítása szerint az év hol 353, 354 vagy 355, illetve 383, 384 vagy 385 napból áll, attól függően, be kell-e iktatni szökőhónapot vagy sem a naptárba, s mindezt bonyolítja az, hogy a zsidó újév (Tisri 1) és a Peszah-ünnep (Níszán 15) a hétnek csak négy napjára eshet, s bizonyos hónapok első napjainak egybe kell esniük a holdújulással is. Joggal felvetődik a kérdés: mi az oka ezeknek az eltéréseknek? Hogy válaszolni tudjunk rá, egy rövid kiruccanást kell tennünk a múltba.

​Az időmérés és az időszámítás problémája egyidős az emberi civilizációval. A nappalok és az éjszakák váltakozása nyilván már barlanglakó őseinknek is egyfajta támpontot adott az idő múlásának meghatározásához. Az évszakok körforgása vagy bizonyos természeti események rendszeres ismétlődése (folyók áradása, élőlények szaporodása vagy kirajzása, fák virágzása, stb.) nagyobb időtávok kijelölését is lehetővé tette, és sok - sok nemzedék tapasztalatát összegezve, az emberek lassan felismerték az esztendő fontosságát. Így születtek meg a "természeti népek" naptárai, amelyek sok esetben igencsak sajátosan osztották fel az évet. A szibériai népek például csak a termelésre használt időt mérték, a hideg és sötét időszakot (ami két - három hónapot is kitehetett) egyszerűen nem vették tudomásul. A pásztorkodással foglalkozó népek számára a Hold járása, talán még a Nap látszólagos mozgásánál is fontosabb volt, hiszen nyájaikat terelgetve gyakran kellett a szabad ég alatt éjszakázniuk, s nem volt nehéz kiismerniük a holdfázisok váltakozását és megállapítani az egyes ciklusok közötti időtartamot. Így született meg a Hold mozgásán alapuló, ún. lunáris naptár, amelyet számos ókori nép választott időszámítása alapjául. 

​A Hold fényváltozásai az égitestnek a Föld körüli keringésével függenek össze. Két újhold között kb. 29 és fél nap telik el (pontosan 29 nap 12 óra 44 perc és 3 másodperc) . Ez az időtartam az ún. szinodikus holdhónap átlagos hosszúsága. Mivel a Hold elliptikus pályán mozog a Föld körül és hat rá a Nap gravitációs ereje is, keringése időnként felgyorsul, máskor pedig lelassul, ami akár 13 órás eltérést is eredményezhet az egyes holdhónapok hossza között. Ha a Hold mozgása alapján kívánjuk mérni az időt, akkor 29 és 30 napos hónapokat kell bevezetnünk, mivel a t0redék napokat így tudjuk legegyszerűbben elosztani. Az esztendő 12 hónapra osztása sumer hagyomány, ahogy az is, hogy a napot 24 órára, az órát 60 percre, a percet pedig 60 másodpercre osztjuk. A lunáris és hossza 354 nap, ami 11 nappal rövidebb az általunk használt esztendőnél (az ún. tropikus évnél). Az eltérés mindenekelőtt abból adódik, hogy a Gergely - naptár a Nap látszólagos mozgásán alapszik, pontosabban azt az időt méri, amely alatt a Föld éppen megkerüli a Napot. Ennek időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. A töredék idő kb. négy évenként egy egész napot tesz ki, ezért kell négy évenként szökőéveket is beiktatni a naptárba. 

​Így működött a Julius Caesar által bevezetett Julianus - naptár, amelyet Szoszigenész  alexandriai csillagász az egyiptomi időszámítás alapján dolgozott ki. 128 évenként azonban még így is egy nap eltérés keletkezett, s emiatt a naptár "késett". A XIII Gergely pápa által elrendelt reform lényege ennek a hibának a minimalizálása volt. A szentatya 1578-ban Aloysius Liliust és Christophorus Calviust bízta meg a naptár korrigálásával. A két tudós szerzetes a szökőévek beiktatásában hajtott végre egy kis módosítást. Eszerint továbbra is négy évenként következnek a szökőévek, de mert 400 év alatt 3 nap többlet keletkezik, így 4 évszázad során 3 lakalommal ki kell hagyni a szökőévet. Ezt legegyszerűbben olyan évben lehet megtenni, amely két nullára végződik és nem osztható 400-al.  Így sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem volt szökőév és nem lesz az 2100 sem, noha egyébként az lehetne. Az 1582-ben bevezetett Gergely - naptár "hibája"3280 évenként tesz ki egy napot. 

​A Nap mozgását alapul vevő időszámítást szoláris naptárnak nevezik. Az ókori civilizációk közül azonban egyedül Egyiptomban ismerték ezt a rendszert, a többi államban a Hold és a Nap járását egyaránt figyelembe vevő, a földművelés követelményeit is szem előtt tartó kombinált időszámítási rendszert használták, amelyet luniszoláris naptárnak nevezünk. Hogy az így kialakított naptár követni tudja az évszakok váltakozását, bizonyos évenként ún. szökőhónapokat kell beiktatni, s ezért van az, hogy az esztendő egyszer mondjuk 354 napos, máskor pedig 384 napig tart. A szökőhónapok beiktatása - az ún. intercalatio - egykor az uralkodó vagy a főpapok jogköre volt. Ez olykor visszaélésekre is lehetőséget adott, hiszen pl. az ókori Rómában bizonyos állami tisztségekbe történő kinevezés egy esztendőre szólt, a szökőhónapok beiktatásáról rendelkező pontifexek testülete pedig ugyanúgy megvesztegethető volt, mint bármely más hivatalnok.

Amikor Caesar elrendelte az új időszámítás bevezetését, akkora volt már az eltérés, hogy az évszakok menetének naptári egyeztetése 80 nap beiktatását tette szükségessé, így Kr. e. 46. esztendő volt a naptártörténet leghosszabb éve (az ún. annus confusionis vagyis a zűrzavar esztendeje): 445 napig tartott.

​Olykor társadalmi megegyezés alapján módosul az esztendő kezdete ...

​Mikor is kezdődik az új év?

​Természetesen január elsején - hangzana a válasz, amennyiben a Gergely - naptár szerint számítjuk az időt. A mohamedánok számára azonban az új esztendő kezdete muharram hónap első napja, s ez a mi időszámításunk szerint az év 365 (illetve 366) napja közül bármelyikre eshet, hiszen a mohamedán esztendő legalább 10 nappal rövidebb a miénknél. Miután az iszlám időszámítás, a hidzsra, Mohamed Mekkából történt kivonulásával kezdődik (erre Kr. u. 622 júliusában került sor), így jelenleg a mohamedán világban 1439. esztendőt írják. 1994-ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004-ben február 22-re. Meg kell jegyezni azonban, hogy mindez elsősorban az arab világban érvényes. Más, nem arab nyelvű iszlám országokban (pl. Iránban, Afganisztánban, Törökországban, stb.) a lunáris hidzsra helyett a szoláris hidzsrát használják, amely 365 (illetve 366) napig tartó években méri az idő múlását. s az új esztendő napja egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség (március 20. vagy 21.) napjával. A zsidó újév tisri hónap első napja. Ez azonban a Gergely - naptár szerint szeptember 6-a és október 5-e között bármely nap lehet, amennyiben az hétfő, kedd, csütörtök, illetve szombat.  Idén szeptember 10-re esik a zsidó újév és megkezdik az 5779. esztendőt. 

A természeti népek évkezdő napja általában valamilyen fontos természeti eseményhez kötődött. Már az ókori Egyiptomban is a Nílus áradása volt a meghatározó, de ezt összekapcsolták a Szóthisz (Sirius) csillag heliakus felkelésének időpontjával (július 19.), így ez a nap lett az új esztendő kezdete. Az óceániai szigetvilág lakói számára az új év a palolo férgek tömeges megjelenéséhez kapcsolódik. Ezek az állatok ilyenkor ülik nászukat  és testük hátsó része a párosodást követően leválik és a tenger felszínére emelkedik. Ez a szigetlakók kedvenc csemegéje és nagyon megbecsülik, miután erre az alkalomra egy évig kell várniuk. A kutatók megállapították, hogy a férgek ivari ciklusa szorosan összefügg a Hold járásával és 353, illetve 382 naponként következik be. Ha ritmusban zavar keletkezik, az valamilyen tektonikai folyamattal, pl. tengerrengéssel és szökőár keletkezésével függ össze. Olykor társadalmi megegyezés alapján módosult az év kezdete. A nagy francia forradalom idején teljesen átalakították az időszámítást is és az év kezdőnapjának  vendémaire hónap első napját választották, amely történetesen az őszi napéjegyenlőség napja is volt 1792. szeptember 22-én. Ez a nap lett a forradalmi naptár első napja is egyben. A szóban forgó naptár 1806. január 1-ig volt használatban, amikor is Napóleon "kérésére" a szenátus visszaállította a Gergely - naptárt.

​A hónapokat tíznapos ciklusokra osztották fel ...

​Négy és fél ezer éves kínai naptár

​A kínaiak hite szerint a Kínai Birodalom több, mint négy és fél ezer esztendős és legalább ilyen régi a kínai naptár is, amelyet tudós papok szerkesztettek meg. A mintegy 600 évvel kr. e. keletkezett Írások könyvében (Su csing) egy érdekes legenda olvasható arról, hogyan bűnhődtek meg azok a csillagászok, akik nem jelezték előre egy napfogyatkozás bekövetkeztének várható időpontját: Csung-kang császár egyszerűen lefejeztette Szi és Cse udvari csillagászokat. Utólag kiszámították, hogy erre a napfogyatkozásra Kr. e. 2137. október 22-én kerültsor, de számunkra fontosabb az a közlés, hogy a kínaiak képesek voltak egy - egy csillagászati esemény kiszámítására. Tisztában voltak mind a holdhónap, mind pedig a napév tényleges hosszával. Ennek megfelelően egy bonyolult luniszoláris naptárat alakítottak ki. Az egyik legősibb, a Kr. e. évszázadokban használt ún. Csuán-szü li naptár szerint az esztendő tizenkét 29, illetve 30 napból álló hónapokból állt, de hogy követni tudják a nap mozgását is, 19 évenként hétszer iktattak be szökőhónapot, amely mindig a téli napfordulót követően került a naptárba. Az új év kezdete mindig egybeesett azzal az újholddal, amely a Napnak a Vízöntő csillagképbe való belépését követi. Ez lényegében a téli napforduló utáni második újhold napja. Ennek megfelelően az egyszerű kínai esztendő 354 (vagy 355), míg a szökőév 384 (vagy 385)napból állt. A kínaiak a hónapokat nem hetekre, hanem 10 napos ciklusokra osztották fel, a hónap 1.,11. és 21. napja külön képi jelölést is kapott és afféle pihenőnapok voltak. Később számos módosítást hajtottak végre a naptáron. A Csin-dinasztia uralkodása idején (Kr.e.221 - 206) alakították ki a 24 (14 - 15 napos) időszakra felosztott földművelési naptárt, amely a paraszti munkákat volt hivatva szabályozni. A kínai falvakban sok helyütt még ma is használják. Az egyes időszakoknak saját nevük volt, pl. ilyenek: tavasz kezdete, esővíz, rovarok ébredése, eső a gabonának, hideg harmat, kis hó, nagy fagy, stb. Kínában az elmúlt kétezer esztendő során több kisebb - nagyobb naptárreformot hajtottak végre, ezek célja minden esetben a korrekció volt. A szóban forgó naptárak mellett a kínaiak már az ókortól kezdve használnak egy közönségesnek mondott naptárat is, amely éppen szokatlan ciklikussága miatt meglehetősen rendhagyó és nemcsak Kínában, hanem a környező országokban, így Japánban, Kóreában, Mongóliában, Vietnámban és Tibetben is ismerik. Ez a naptár a mitikus Huang-ti császár trónra lépésétől (Kr. e. 2637) méri az időt, 60 éves ciklusokba rendezi az esztendöket és a cikluson belül minden évnek saját jelölése van.  , - de hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a ciklust 12 időszakra osztják - ezek a "földi ágak" -, amelyeknek saját jelük van, de emellett állatneveket is kaptak. Így a 60 éves ciklus első esztendeje az egér éve, a második a bivaly vagy tehén éve, majd a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a bárány, a majom következik és a sort a kakas, a kutya és a disznó zárja. A 12 éves periódus végeztével kezdődik minden újra. Az időszámítás kezdete óta 77 teljes ciklus telt el, a 78. ciklus 1984-ben indult, s e naptár szerint a kínaiak nemrégen a kutya évébe léptek. Még ma is, ha valakitől megkérdeznénk, hogy mikor született, gyakran kapnánk olyan választ: a tigris vagy a kutya évében. Ez egy cikluson belül elvileg 5 különböző esztendőt is jelenthet, s a kérdezőnek kell az illető arcvonásai alapján megállapítani a tényleges életkort.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vas megye

(Mikes Jácint Tóbiás, 2018.05.06 20:40)

Nagyon érdekes összefoglaló, öröm volt olvasni.

Re: Vas megye

(Tsch, 2018.05.06 20:56)

Köszönöm! Nagyon kedves magától!