Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miből élünk?

2016.11.26

12022447_1683809348560689_4356160715344195362_o-1-.jpg                        921066_1683809335227357_4284495849815654182_o-1-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyakorlatban ebből élünk, eszünk, sok helyen sokunk csak falatozik. Szegény ember eszik rendesen és habzsolja az ételt, de a gazdag csak falatozik. Eme két kép az általam tálalt ételek, de őszintén ez amolyan "kóstoló és nem hizlalda!" - vallóta a volt étteremvezető. Másrészben abból élünk, amit megalkotunk magunk körül, akár szellemi téren, akár testi téren. Ahhoz, hogy életben maradjunk szellemileg és testileg is, fontos, hogy az aggressziót, kirekesztettséget, gyülőletet kiiktassuk az életünkből. Saját magamon tapasztaltam, hogy ha valaki láthatóan gyülöl, az bennem is gyülöletet szül meg és ez olyan kémia, amit nem lehet legyürni, szerintem hazudik az az ember aki ezt le tudja vetközni és hosszú távon sikerül betartania. Szembesülnöm kellett azzal a rossz és negatív valósággal, hogy a nagy nyugati világban megtapasztaltam azt amiről a keleti világban nem hallottam példát, kiváltképp Erdélyben ... Az emberi tisztelet, hol kezdődik és hol zárul be? Aki nem tisztel engem, azt nem tisztelhetem én sem, miért  tisztelet kölcsönös és alapfelállásban, bizonyos szintig jár, ( ha kölcsönös, ha NEM, akkor nincs minimális tisztelet sem ), a minimális feletti tiszteletért le kell tenni valamit az asztalra. Az, hogy egy felszolgáló kezet emel töbszörösen és megalázza kollégáját a vendégek és a munkatársak előtt, az nem lefogadott, nem etikus és személy szerint börtönnel díjaznám! Ha valaki egy olyan népcsoportból jön, akiknek a habitusuk elég modortalan, akkor alkalmazkodjon, ha nem tud, akkor ne követelözzön. Attól, hogy valaki nagy és termetes, nem jelenti, hogy tisztelet és figyelem járna neki. dobrogi-1-.jpgEz olyan, hogy addig jár a korsó a kútra, míg nyaka szakad, de Döbrögi is megkapta a maga leckéjét. Hát kérem szépen, kedves olvasóim ebből élünk?

Aztán történt velem, hogy elmentem a Dél Pesti kórházba saját lábamon, ott rengeteget vártam, toporogtam, sírtam, belebetegedve fájt mindenem és nem segített senki. Nagy nehezen került egy orvos, aki csak vizsgálgatott, s nem hallgatott meg, hogy mi a bajom, mert én tudtam. jahn_ferenc_del-pesti_korhaz1_helyitema.hu_-1-.jpgAztán elküldött az emeletre egy másik orvoshoz, aki szintén csak nézett, de semmi értelmeset nem tudott mondani. Reggeli érkezésem óta, az óra már délután 18 órát mutatott, amikor rájöttek nagy nehezen, hogy nekem, mint betegnek, igaza volt és akkor további tárgyalást képezte, hogy az operáció idejére altassanak vagy zsibbasszanak ...Ezt tárgyalták egésszen éjjeli fél 12-ig. Akkor hozták meg a döntést, hogy altatnak. Éjfélkor pucéron feküdtem, szétfeszített lábakkal a hideg folyóson a műtő előtt, arra senki egy árva lélek és közölték, hogy ott feküdjek, mert megvárják a műszakváltást, s majd utána megoperálnak. Éjszaka 2-kor toltak a műtőbe ... próbáltak altatni és ilyenekt mondott az orvos, minek után látta, hogy a műszerfalat nézem, ahol a vérnyomásomat és a pulzusomat mutatta, hogy: "nézze csak nézze, mert élve nem kerül ki innen ...", aztán elsötétült minden előttem! Rájöttem, hogy itt az orvosok elméletben fingjuk se volt a szakmájukhoz, de gyakorlatban profik voltak, mert azóta sincs semmi bajom, ezt nagyon szépen köszönöm! De korábban volt még Hatvanban is egy műtétem, ahol pont ellentétje történt, elméletben profik voltak, gyakorlatilag elrontották a műtétet és ezt megelőzően is volt egy a szintén budapesti Péterfy Sándor utcai kórházban ahol viszont sem elméletben, sem gyakorlatban nem tettek semmit, ami ott velem történt, két hétig mentett meg! Ebből élünk? Ebből! Sajnos!

10419580_1525799231028369_3130254816103981450_n-1-.jpgFONTOSNAK TARTOM, HOGY ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN MINDIG TUDJUK HOZNI A LEGJOBBAT! Az is hozzá tartozik, hogy nem feltétlenül ami jó elmélet, az a gyakorlatban is megállja a helyét. Sokszor az elméletet kell továbbgondolni, ahhoz, hogy a gyakorlat is gördülékeny legyen! Az életünk nagyon sokszor a szakadék fele halad, de bízok benne, hogy időben rendeződnek a veszélyes helyzetek, mert a világ össze fog omlani, mint egy kártyavár! ...

Összegezve abból élünk, amik vagyunk és amit alkotunk! Sajnos a legfontosabbat a szeretetet nem sokan gyakorolják, de legfőképpen azt, hogy társasági lényként, mi a helyes minden megnevezett közösségben a magatartást tekintve, de ami nem helyes azt annál inkább, hisz abból igyekeznek sokan erényt kovácsolni, de ebbe attól tartok beletörik a bicskájuk.

                                                                                           Köszönöm!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.