Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Séta a városban

2017.09.11

dscn0082.jpg​ Pozsony (Bratislava) Szlovákia fővárosa. Itt sétáltam a városban, keresve az Élet nagy értelmét, miközben el dúdoltam valahányszor a járom az utam, a macskaköves úton dalt, annak ellenére, hogy nem születtem Szlovákiában. Mégis mindenhol határon túli magyar vagyok, itthon vagyok és otthon éreztem magam. Igaz, szeretném ha világos lenne, hogy a valóság kevesebb, mint a reklám által való beharangozás. Amit viszont láttam és kaptam teljesen lenyűgözött. Köszönöm mindazoknak akik segítettek ebben a sétában, hisz hozzájárultak, hogy nagyszerű és egyedi élményekkel térjek meg szülőhazámba, majd az állandó rezidenciámra, Bécsbe. Örültem, hogy eljutottam oda, abba a városba, amihez lakhelyemül szolgáló Bécs főváros és az anyaországom fővárosa, Budapest is nagyon közel van, s ilyen hármas főváros egy halmazban egyedülálló a világon.

dscn0051.jpg​Nagyon tetszett a vár, amelyet már első nap könnyedén megtaláltam. Körbejártam és bejártam. Jelen időben múzeum működik benne és azt is be kóstoltam. Rengeteg fényképet csináltam, mert maradandót szerettem volna alkotni. Amilyen szép a vár kívül - belül annyira lettem érzelmileg telitett ebben a városban. A hiányosságokon felülkerekedtem, élvezetes volt a koronázási város, Mária Terézia trónra kerülésének helyszíne. Amit írok nem napló, még ha részletesen is mesélek. Eltünésem időszakának nagyon fontos állomása, ahogy korábban a 7 kutyanapom is egy állomás volt, ez is az. Talán még nagyobb is! Hosszú időre tűntem el, s ami történt az nyílt lapokra tartozik. Nem tagadom meg sem magamat, sem az érzéseimet. Vállaltam valamit, de mit tehetnék, ha a szív és az ész nem tud harcolni és erősebb a szív, a lélek meg meghódítja az észt. Milyen az a belső harc, ahol nem tud harcolni a szív és az ész. Kedves olvasóim felemelő érzés született, olyan amilyen bennem másfél évtizede dscn0214.jpgnem született, de megsem fogant. Viszonzásra ha van is remény, várakozásra van ítélve, mert semmi sem biztos ami minket körülvesz, de ami bennünk van (bennem) az biztos, azt érezzük, tudjuk, látjuk, haljuk és gondoljuk. Az érzéseimet nem tagadom meg, járom az utam, a macskaköves úton és aligha tudom kordában tartani, de kezelni is elég merész ötlet. Ez az időszak vágyakozás és várakozás jegyeiben telik, és megkell írjam azt ami bennem van, mert ezt nem lehet megtartani bent, egy szívnyi, léleknyi, agyi kis helységben. az ember megőrül. Lassan három évtized lesz a hátam mögött és vágyok, hogy a szerelem trónjára újra megkoronázva üljek. Olyan szerelem amely éget, porlaszt és tűzel égen - földön és a menyben. Vágyaim remélem egyszer életre kelnek a valóság világában, a választottammal és gyümölcse beérve a világ édességét fogja megmutatni az Életünknek. Pozsony városának, az én ott létezésmnek fénypontja, csúcsa, rózsája, gyémántja, smaragd gyöngye. A józanság és a részegség kiegyenlítője.

dscn0095.jpg​A világban van egy hely, egy pont, ahol tud találkozni többféle érzés, tény és történés. Nyilván hasonló pontok vannak még a világban, de itt volt eddig a legintenzívebb. Itt találkoztam a legtöbb önazonosulási harccal, külső és belső tulajdonságok fékezhetetlen szembeállásával. Kevés a letisztult önismereti kórkép. Olyan voltam, mint méz a sós mocsárban. Jó is volt és rossz is. Az ember akarata ellenére használja a viszonyítási alapozást és efelől én sem vagyok kivétel. Rossz tulajdonság, kedves olvasóim. Igaz ez csak akkor rossz, ha múlt jobb, mint a jelen. Ha a jelen győzedelmeskedik, a viszonyítási alapozás jó tulajdonsággá válhat. Ez a hely mélyen belepecsételődött az agyamba, s az érzés a lelkembe, szívembe. Itt kibontakozik a saját pszichológiám is rengeteg tapasztalatra tettem szert, mert sikerült megfigyelnem az embereket, az érzéseket, a tetteket, az akaratokat, szívességeket. Láttam emberi könnyeket és mű előadást. Láttam érzékenységet és keménységet. Van hatalom (Isten) aki tanítani próbál, s engem megajándékozott azzal a képességgel, hogy látom azt, mire szeretné tanítani Isten (a hatalomi erő) az embereket.

Néhány kép még a múzeumból, kedves olvasóimnak, közönségemnek:

dscn0260.jpgdscn0255.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

dscn0263.jpgdscn0235.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Szállásom a vadregényes táj végén volt, fantasztikus volt első reggelen húsz perc sétával elfogni a tömegközlekedési buszt. Nem panaszkodhatok. Igazi élmény volt. A taxi téma nagyon rossz élményekkel keveredik bennem, igaz egy taxist kiemelnék, aki kedvességgel és pontossággal érkezett értem amikor kértem. Igaz ők nem hibásak, de a cégekként az összes diszpécser rossz, nem beszélve a szervezettségükről. Ezen túllendülve nagyon finom ételeket ettem különböző éttermekben, mégis számomra a koronát egy hamburgeres kapja, ahol Mennyországban éreztem magam ... fantasztikusan profizmussal készítenek egészséges naturális hamburgert. A kiszolgálás is tetszett, mindazonáltal, hogy folyamatosan németül és angolul kellett kommunikálni ... ugye ez csak azért, mert volt aki szlovákul beszélt hozzám és fel se tűnt neki, hogy nem értek egy vak hangot sem az egészből ... aztán megvolt sértődve ha közöltem, hogy nem értem miről is van szó.

dscn0316.jpgVoltunk állatkertben, mint szemlélhető a fényképen, hogy megkaparintott a dinoszaurusz, de én mosolyogva békét intek mindenkinek, mert nem félek. Erős vagyok, vállalva egy kompromisszumot, de közben érzelmi harcban vergődők. Az állatkertben jól éreztem magam és jó volt látni a lakók hétköznapjait, csodálatraméltó tud lenni minden állat a maga módján. Láttunk barna medvét, kígyókat,  majmokat, oroszlánokat, tigriseket, zebrákat, orvszarvúakat, zsiráfokat, krokodilt, kecskét, vadlibát, vadkacsákat és más érdekes állatokat. Néhány kép legyen emlékezetül:

                                                                                  a magányos

dscn0323.jpg

 

 

 

 

 

dscn0395.jpg

 

 

 

 

 

 

                           

                               az őr                                                                      

                                                                                                                                           a szerelmes házaspár

dscn0328.jpgdscn0389.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

a kegyetlen

dscn0404.jpg

 

fontosabb épületek a belvárosból, amelyek nagyon tetszettek:

dscn0050.jpgdscn0091.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

dscn0121.jpgdscn0135.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

a múltat idéző emlék : egy zsidó zsinagógára mutatva a múltba ... 

dscn0163.jpg

 

 

 

 

 

 

 

A sokszínűség jelképeként egy képsorozat rólam:

dscn0149.jpg

 

Pozsonyi várkert, egyszerűen lenyűgöző, érdemes megnézni, igazi elmesimogató, tisztító:

dscn0067.jpgdscn0066.jpg

 

 

 

 

 

 

 

dscn0131.jpg

 

dscn0068.jpgdscn0069.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Voltunk felvonón, most vettem először igénybe, eleinte amennyire berezeltem, a végére pont annyira megélveztem.

dscn0308.jpgdscn0311.jpg

 

 

 

 

 

 

dscn0314.jpg

néhány érdekesség még:

dscn0033.jpgdscn0128.jpg

 

 

 

 

 

 

 

dscn0141.jpg

dscn0205.jpgdscn0166.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

dscn0029.jpg

dscn0143.jpgdscn0203.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.