Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szenvedés

2018.05.12

 

 

Szenvedés, mily fájdalom,
Keserű sötétség nekem,
Őrjöngő mélység neked,
Ordított fulladás erjed!
 
Kegyetlen, kifeszített érzések,
Testben romboló kelések,
Sírva döngölő döfések,
Isten felé megtépett lépések!

Megyek már Istenem,
Adj erőt énnekem!

 

 

ernest-20gotthard-20fajdalom-20es-20szenvedes.jpg

 

Kapaszkodnék, de már nem tudok,
Térdre rogyok, sírva fakadok,
Húz a mélység, sírba szakadok,
Mi még a célod?, mert sorvadok!


Tudom egyszer minden véget ér,
Valóság éri álmomat egyszer még,
Fejemet elfordítom, felnézek még,
S találkozik: Ember, Föld és Ég!

 

Istenem, bocsáss meg énnekem,
Kérlek, kérlek: nagy kegyelem!
Bűneim enyhülését kérem
Most szenvedek, most megértem!

 

(Tschongor Attila)

 

dscn0734.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

-

(Tsch, 2018.05.14 10:34)

Köszönöm mindenkinek a gondolatait. Nagyon kedvesek vagytok és teljes mértékben igazatok van. Tisztelettel

-

(Irenke Ornstein, 2018.05.12 19:09)

Nagyon megható, mély sorok.Bizonyos szenvedések új értelmet adnak életünknek.Úgy válik javára a hívő embernek a szenvedés, mint ahogy a fájdalom védi az ember egészségét. Mert ha valahol fájni kezd, tudjuk, hogy baj van és segíteni kell. Köszönöm a megosztást.

Vas megye

(Mikes Jácint Tóbiás, 2018.05.12 15:31)

A szenvedés még roszabb, ha más fájdalmát látjuk és érezzük/ átèrezzük, főleg ha nem tehetünk semmit,csak mellette lenni fogni a kezét és szeretni. Átgondolni az együtt töltött éveket és könnyes szemmel mosolyogni.