Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szerelem - barátság

2019.05.28

 

Barátság, szerelem. Két nagyon nehéz téma. Olyan furcsa, hogy különböznek, látszólag nincs összefüggés köztük, de mégis elválaszthatatlanok. Azért kérdéses, hogy honnan nézzük, de ne szaladjunk ennyire előre. 

Barátság mit is jelent valójában. Ez valami olyasfajta szimpátia két ember közt, ami nem lép túl egy fajta intim - magán szférát. Az azért nyilván egyértelmű, hogy barátság extrákkal nem létezik. Azt egyszerűen szexkapcsolatnak nevezik. A barátság az a fajta út két ember közt, amelyen a fő gerinc az egymás segítése önzetlenül, a közös pillanatok, az örök támasz, hisz egy igaz barátra mindig lehet számítani. Egy igaz barátságból sosem alakulhat ki kölcsönös szerelem, de egy jó barátságból kialakulhat. Természetesen van különbség az igaz és jó barátság között. Igaz barátságba nem fér bele az a fajta önzőség, hogy birtokolni lehessen a másikat. A jó barátság esetén már beférkőzhet a szerelem, mert milyen is a szerelem?  
Icon 

A szerelem az egy megfejthetetlen érzés, amit a mai napig senkinek nem sikerült részletezni. A barátságnak egy magasabb fajtája, ami manapság inkább egyik félről önzőség, a másik félről meg egy megmagyarázhatatlan viszonzás. Ez aztán vagy működik vagy nem, az utóbbi időkben ezért is magasabb az arány a válások terén. A szerelem szerintem olyan két ember közötti intim kapcsolat, amely nagyon mélyen kell gyökerezzen, nagyon magas tiszteletadással, őszinte és tiszta szeretet amely tüzesebb a szerelemi időszakban, persze kölcsönösen, mert ez mind - mind alap. A szerelem bármely pontján lehetünk, barátság sose lehetséges abból, mert senki nem lép a létrán visszafelé. Hazugság az, hogy szerelemből lehet még barátság. Miért? A szerelemből az egyik fél kezdeményezi a kilépést, de vannak olyan összekötő kapcsok, melyek egy barátságban nem jó. Például a szerelemből kialakult idézőjeles barátságban lehetnek kihasználások érzelmileg és anyagilag, zsarolás szintén érzelmileg és anyagilag, rosszindulat és sorolhatnám. Ezek a barátság ellenségei, a barátság megrontói.

A barátság és a szerelem közt pár közös pont a szeretet, a tisztelet, őszinteség, hűség, reggeli kávé, ebéd, szabadidős programok. Ami a szerelemben olyan pont, amely nem érinti a barátságot: vacsora, hálószoba, romantika, csók, szex, közös kassza. A barátságban is vannak sajátos pontok, mint a puszi, ölelés, ritkább beszélgetések, melyből nincs probléma.

A szerelem a nyelv után a legnagyobb gyilkos. A szerelem vak és határokat sem ismer, pedig jó lenne sokszor látni a kerítést. Azt gondolom, hogy nem a szerelem kellős közepén kell házasságot kötni a mai világban, hanem amikor már a szerelem elhúzódik a lila köddel és utat keres vissza a szeretethez, mert nem véletlen, hogy a házasság első hét éve a kritikus. Gondoljunk bele, ha a házasság kötés megvárná a kritikus éveket, mennyivel jobban működne a házasság intézménye és nem lenne ennyi válás, igaz, házasságkötés is kevesebb lenne. Gyerekvállalást is a lila köd elvonulása után támogatnék. A mai világban felelőtlen események történnek, jön a szerelem, jön a gyerek és utána minden megy a fekete levesbe. Mi ez ha nem felelőtlenség.

Jobb barátságban lenni, mint szerelemben.

Családpolitika! Nagyon szép és nagyon jó, de a mai felelőtlen társadalomban? A pénz nem köt össze családokat, ahogy egy gyerek sem. Azt tudom, hogy ez az önzőség miatt van, de ha nem önző a szülő, akkor gyerek miatt folytatnak egy kihalt kapcsolatot, amivel tönkre teszik magukat és a gyereküket, féltik és akarják a szabad életet (magukra gondolnak csak)! Ez mind ROSSZ! A gyerek nem lehet kötelék egy kihalt kapcsolatban, de nem az önzőség miatt, hanem azért, mert a gyerek aki nem tehet arról, hogy mi van szülei közt vagy éppen egy forró fellángoló egy éjszakás szerelem eredménye, róla szól a történet. A szülői szerep arról szól, hogy a gyerek, aztán én. Természetesen meg kell említsem, hogy ez egy idő után megfordul, mert van az a periódus, amikor az embernek párhuzamban két első fontosság van: gyerek és szülők. Ez körforgás. Mit akartam ezzel összehozni? Egy mondatban: Sokszor nem az én a fontos, hanem Ő, csak ezt valahogy felkellene fogni ép ésszel és elkellene fogadni!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.