Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A csoport (11.rész)

2019.01.21

 

A csoport fogalma

          A hétköznapi ember - ha a csoport szót hallja - annak több jelentése jut eszébe, hiszen mindennapjainkban számos értelmezése van ennek a szónak, fogalomnak. Ebben az esetben azonban nem a hétköznapi csoport fogalmával kell megismerkednünk, hanem a szociális munka szempontjából fontos megközelítésekkel. 

          Szociális munka szempontjából a kiscsoport és nagycsoport felosztás ad megfelelő megközelítést a fogalom speciális értelmezéséhez, mely két megközelítésből a kiscsoport a fontosabb és a szakma szempontjából általában használatos és alkalmazandó. Nagyon kivételes esetekben dolgoznak a szociális munkát végzők nagycsoportokkal. 

          De mi is az a kiscsoport? A kiscsoport olyan emberek együttese, amelyben a résztvevő egyének egymást közvetlenül érzékelik, egymással folyamatosan vagy rendszeresen interakcióba lépnek. E fogalom - meghatározás alapján joggal mondható, hogy életünk folyamán mindannyian tagjai vagyunk különböző csoportoknak, melybe adott esetben beleszületünk (család), belesodródunk (baráti társaság), de ide sorolhatók az iskolai közösségek, munkahelyi közösségek, vagy amely közösségeket adott esetben mi magunk hozunk létre valamilyen okból. 

          A csoport segít az egyéni autonómia elérésében, örömöt ad egyszerre több embernek, segít az önmegtalálásban, segít a kapcsolat kialakításában. A csoport célja elsősorban a javítás, amire akkor van szükség, ha az egyén szociális funkcionálása nem kielégítő, másodsorban megelőzés, ami a stressz kezelésére, a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozik. A csoport lehet Informális, azaz olyan szerveződés, amely spontán, külső behatás nélkül jön létre - például a család, munkahelyi csoportok, … ; és lehet Formális, amikor valamilyen külső körülmény hozza létre, mesterségesen, konkrét céllal - például iskolai közösségek, munkahelyi csoportok, … . 

          A szociális csoportmunka a szociális munka egyik iránya. A csoportmunka alkalmával a szociális munkát végző szakember felismerhetővé teszi az ugyanolyan helyzetben lévő kliensei számára problémáik azonosságát, ezt követően csoporttá szervezi őket, hogy saját elgondolásaik alapján felléphessenek igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő szolgáltatások kialakítása, befolyásolása és átalakítása érdekében. 

          Egy másik megfogalmazás értelmében a csoportmunka a szociális munka egyik munkaformája, melyben az azonos érdek, hasonló problémákkal küzdő emberek csoportjai közösséget alkotnak és együttesen lépnek fel közös céljaik elérése érdekében. 

          A csoportmunka az esetek többségében a kliensek mindennapi környezetében szerveződik, ezért a szociális szakembernek közvetlenül a kliensek életterében kell dolgoznia. A kliensek az esetek többségében olyan elesett, kiszolgáltatott, hátrányos helyzetű csoportok tagjai, esetleg olyan egyének, akik életformájukból, élethelyzetükből, valamilyen képességeik hiánya okán, esetleg kultúrájukból kifolyólag kisebbségi helyzetben vannak. 

gyógyító csoportok

Tulajdonságok Oktatócsoport Személyiség fejlesztő csoport Gyógyító / terápiás csoport Szocializációs csoport
Cél tanulás, vita és tapasztalat útján ismeretszerzés a tag képességeinek fejlesztése, tudatosság, belátás, vita, tapasztalatok révén.  a viselkedés megváltoztatása, korrekció révén, problémamegoldás. a kommunikáció és a társas készségek fokozása.
Vezetés a vezető egyben tanár is, a vita struktúráját teremti meg.  a vezető a folyamatok megkönnyítője és szerepmodell. szakértő, tekintélyes személy vagy a folyamatok megkönnyítője. a vezető a csoport tevékenységének irányítója. 
Középpontban egyéni, tanulás, csoport összeállítása a tanuláshoz.  egyén vagy csoport, a csoportból jövő tapasztalat. az egyes csoporttagok problémái, nehézségei vagy céljai.  tevékenység, a csoport egésze.
Kötelék, összetartó erő a tanulás, a fejlődés közös érdeke.  a tagok közötti közös célok.  közös vagy egyéni cél, tagok közötti kapcsolatok, illetve a tagok és szociális munkás között.  közös tevékenység, vállalkozás vagy helyzet. 
Összetétel tanulási és készségszintek hasonlósága.  eltérő is lehet, az alapja mindenképpen az, hogy mennyire képesek saját maguk fejlődésében észt venni. eltérő is lehet, de hasonló problémával küzdőkből álló is lehet. a cél határozza meg. 
Kommunikáció didaktikus, gyakran a vezető és tag között, néha tag és tag között. a feltárulkozás alacsony fokú.  nagyon magas fokú a feltárulkozás, interaktív. a kommunikáció felelősségét a tagok magukra vállalják. a feltárulkozás a mérsékelttől a magas fokig terjedhet.  vezető - tag között, tag - tag között. A feltárulkozás mérséklettől a magas fokig.   tevékenységek és nonverbális jellemzők túlsúlyban. a feltárulkozás alacsony vagy mérsékelt, de mindenképpen általában nonverbális. 

 

feladatcsoportok 

Tulajdonságok Esetmegbeszélési - Társadalmi tevékenység "Kerek asztalok" Team-ek Bizottságok (eseti/állandó) Szervezeti-
Cél döntéshozatal társadalmi változás képviselet, kollektív cselekvés kölcsönös részvétel az ügyfelekkel való munkában jelentés vagy speciális feladat elkészítése, szakértői vélemény vagy előterjesztés politikai "készítés" vagy szervezeti változások
Vezetés kinevezett vagy választott, de ezt a szervezet típusa szerint történik ügyvezető vagy koordinátor választás vagy delegálás fenntartó nevezi ki vagy maga a kezdeményező a vezető kinevezett vagy választott törvényes hatóság küldöttje vagy szervezeti vezető 
Középpontban ügyfél és a döntés a tev. és az ügyfelek érdekei a képviselet egyenrangúsága és a stratégiák a zökkenőmentes működés és középpontban van a tag, mint egyén a csoporttermék maga a szervezet
Kötelék, összetartó erő a beavatkozási terv és a megegyezés igénye a segítés közösségi célok és a közös érdekek csoportszellem és az ügyfelek igényei feladat vagy küldetés a szervezeti célok
Összetétel heterogén, az alapja a szakértelem vagy a szakterület  különböző az önérdekek szerint  eltérő alrendszerek és eltérő szervezetek általában heterogén  fő cél a különbözőség amely segíti a cél teljesülését a szervezet és a személyzet struktúrájától függ 
Kommunikáció társadalmilag széles skálán mozog, a lehető legtöbb szempont figyelembe vétele fontos, mind ahogy a feltárulkozás magas fokú, az ügyfelekkel való kapcsolatra vonatkozóan  a csoport tulajdonságaitól függ a tag kommunikációs kapcsolata a szervezetek között, a feltárulkozás alacsony fokú elméletileg igen zárt a kommunikáció minden esetben a feladattól függ, a feltárulkozás igen alacsony fokú a formális szervezeti kommunikációt alapozza meg, s a feltárulkozás alacsony fokú

 

          Vannak még önsegítő csoportok is. A professzionális csoportmunka formái mellett a szociális szakembernek célszerű ismernie a társadalom önszerveződéséből alakuló önsegítő csoportokat is, amelyek kölcsönös és egy speciális cél elérésére alakult önkéntes struktúrák. Általában azonos élethelyzetű emberek hozzák létre abból a célból, hogy egymást kölcsönösen segíteni tudják. A társulás célja egy közös szükséglet kielégítése, közös probléma megoldása, valamilyen társadalmi vagy személyes változás előidézése. 

          A szociális munka szótárában az alábbi megfogalmazás található: Olyan nem hivatásos egyének önkéntes társasága, akik közös szükségleteikkel vagy problémákkal bírnak, és akik hosszabb periódusokra összejönnek, hogy egymást kölcsönösen támogassák, és kicseréljék az információkat azokról a tevékenységekről és forrásokról, amelyeket a problémamegoldás érdekében hasznosnak találnak. 

          A csoportok kezdeményezői és annak tagjai úgy érzékelik, hogy szükségleteiket valamilyen okból kifolyólag nem tudják kielégíteni a működő szociális és egészségügyi intézményrendszeren keresztül. Az önsegítő csoportok tagjai személyes felelősségüket hangsúlyozzák. Anyagi és érzelmi támogatást egyaránt nyújtanak egymásnak. 

          A csoport alapvető elve, hogy megszűnik a külső és belső elszigeteltség. A folyamatosság elve értelmében a csoport tagjai folyamatosan konfrontálódnak azokkal a problémákkal, amelyeket a tagok a csoportba hoztak. Az önsegítés elve értelmében a csoport tagjai azzal egyidejűleg, hogy másokon segítenek, önmagukon is segítenek, és ezzel erősítik a csoport más tagjait is.

Tevékenységi kör alapján sorolhatjuk típusba:

- egyéni önmegvalósítás és személyes fejlődésre törekvés

- a társadalmi érdekképviseletet helyezik előtérbe

- alternatív életformák létrehozása

- kétségbeesett embereknek, az élet és a társadalom terhei elől védelmet keresőknek nyújtanak menedéket 

- több céllal rendelkező csoportok, és ebből kifolyólag több kategóriába is besorolhatók 

          Más csoportosítás szerint: 

1. Individuális alkalmazkodást, beilleszkedést célzó csoportok

2. Kollektív alkalmazkodást célzó csoportok

3. Individuális változást igénylő csoportok

4.Kollektív változást igénylő csoportok

Jellemző, hogy ezen csoportok hatásmechanizmusai némileg hasonlítanak a gyógyító/terápiás csoportokéra, mert tevékenységük fontos összetevője az öngyógyítás. 

összefoglaló táblázat a hatásmechanizmusokról 

 

Önsegítő csoportok nem specifikus hatásai Önsegítő csoportok specifikus hatásai Önsegítő csoportok hatótényezői
A csoport és a csoport tagjaival létesített intenzív, érzelmileg töltött kapcsolatban a csoporttag érdeklődést kap.  Annak megélése, hogy a tag egyéni élethelyzete hasonló mások élethelyzetéhez - közösséget alkotva - támogatói lehetnek egymásnak.  A csoport információközlést tesz lehetővé minden résztvevő számára, amivel a csoporttag önmagára és másokra vonatkozó ismeretei növekszenek.
A csoport ülései során a csoporttag új információkat kap az élethelyzetek értelmezésére, amelyek választási lehetőségeket kínálnak számára.  A más csoportok által kialakított minták követése vagy egyéni megoldások kidolgozása együttes fellépésre ad lehetőséget. Ezáltal lehetővé válik, hogy a csoport tagjai az egyéni életből átlépjen egy meghatározott társadalmi szerepbe, amit a csoport ruház rá.  Hasonló helyzetben lévőemberek megoldásait látva, reményt láthat a csoport tagja saját helyzetének megoldására is. 
A csoporttagok egymást támogató hatásának következtében a csoport tagjai kikerülnek az inkompetencia érzésből és az Átértelmezett helyzetből alakítják ki cselekvésüket.    Láthatóvá teszi különböző értékrendek működését és választhatóvá is teszi, ezáltal a csoport szocializációs funkciót is ellát. 
    Lehetőséget ad a csoport különböző utánzó viselkedéseken keresztül új megoldási minták beemelésére. A csoport tehát teret nyit az interperszonális tanulásra. 
    Lehetőséget ad a csoport az összetartozás élményének megélésére. 
    A csoport teret és eszközt biztosít a közös cselekvéshez melyek elősegítik az öntudat kialakulását. 

 

Az önsegítő csoportokra jellemző volt, és ma is jellemző, hogy hosszú éveken keresztül semmilyen pontos adatokon alapuló megfigyelés nem készült róluk, hiszen jó részük zárt közösséget képzett és képez, melynek okán eleve elzárkóztak mindenféle vizsgálódástól, még a szakmai odafigyeléstől is. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.