Az Energiahatékonyságról ( 9. A Föld energiamérlege )
A Föld zárt (de nem izolált) rendszernek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy környezetével anyagot nem, csak energiát cserél.
Az energiacsere elektromágneses hullámok segítségével történik. A Napból érkező sugárzás fény- és rövidebb hullámhosszúságú infravörös (hő) sugarakat tartalmaz, míg a Földről elsősorban nagyobb hullám- hosszúságú infravörös sugarak távoznak a világűrbe.
A napsugárzás a forrása (a nukleáris és geotermikus energia kivételével) minden felhasználható energiának a Földön. A napsugárzás egyrészt melegíti a földfelszínt és a vizeket, másrészt lehetővé teszi a növények fotoszintézisét.
A hőhatás idézi elő a levegő felmelegítése révén a légmozgásokat, illetve a vizek elpárologtatása révén a csapadékképződést. Így a Nap a forrása a szél- és vízenergiának.
A fotoszintézis az élővilág bonyolult táplálkozási láncainak kiindulási pontja. A növények a fotoszintézis segítségével építik fel szöveteiket, miközben a felvett energia egy részét "megtestesítik", azaz tárolják. A növényevők az így keletkező növényekkel, míg a ragadozók elsősorban a növényevőkkel táplálkoznak. Egy ragadozó életben tartásához így sokkal több energia kell, minrt egy növényevőéhez. Minden lépcsőben "koncentrálódik" az energia, miközben az eredetileg felvett napsugárzás nagyobbik része a Föld rendszerei számára elvész: nagy hullámhosszúságú hősugárzás formájában a világűrbe távozik.
A biológusok megfigyelték, hogy az élővilágban azok a fajok és rendszerek bizonyulnak életképesebbnek, amelyek versenytársaikhoz képest maximalizálni tudják energia-felvételüket7. A sok energiát felhasználó struktúra gyorsabban növekszik, nagyobbra nő, ezután az erőforrások nagyobb része fölött rendelkezik.
Különféle élőlények, elsősorban növények maradványaiból alakultak ki évmilliók során az ún. fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a kőolaj és a földgáz. Ezek az energiahordozók azt a napenergiát tárolják, amely az elmúlt korokban a Földre érkezett. A fosszilis energiahordozók keletkezése ma is tart. Tekintettel azonban arra, hogy az ember a készleteket milliószor olyan gyorsan használja fel, mint ahogy azok újra tudnának képződni, a fosszilis tüzelőanyagok jelenkori képződésének gyakorlati jelentősége nincs. Az ember számára tehát a következő energiafajták állnak rendelkezésre:
- A fosszilis energiák, amelyek a napenergia tárolt formái. A készletek az ember intenzív használata következtében fogyófélben vannak.
- A Föld keletkezéséhez vezető kozmikus folyamatok által biztosított nukleáris és geotermikus energia. Ezek hosszabb távon elérhetőek lesznek.
- A Nap által biztosított ún. megújuló energiák: a közvetlen napenergia, a szél-, és vízenergia, továbbá a biomassza által képviselt energia. A megújuló energiák nem merülnek ki.
Időről időre felröppennek a hírek csodálatos tudományos felfedezésekről, amelyek meg fogják oldani az emberiség energiaigényét. E hírekről sajnos mindig kiderül, ogy nem igazak. Senki sem tud a semmiből energiát csinálni, azzal kell gazdálkodnunk, ami van. A "játékteret" meghatározza a Föld energiamérlege: ezen belül kell a leghatékonyabb megoldásokat megtalálnunk. A csodálatos felfedezésekről szóló hírek csak arra jók, hogy eltereljék a figyelmünket a fontos dolgokról.
A Földön rendelkezésre álló energiák közül hosszú távon csak a napenergiára, és a napsugárzás által termelt megújuló energiákra számíthatunk. Mihamarabb meg kell kezdenünk az átállást ezekre a megújuló energiákra. Egy ideig még rendelkezésünkre állnak a fosszilis energiahordozók. Törekednünk kell arra, hogy a felhasználás hatékonyságának javításával a fosszilis energiahordozók minél tovább kitartsanak, így az átmenetre több idő állhat rendelkezésünkre. A nukleáris energia széleskörű alkalmazását is a környezeti veszélyek akadályozzák.
7- Ezt hívják az energia maximalizálása elvének.
Karcag
(Lujza Gonczi , 2017.01.03 22:09)