Alkonyi fényrés
2019.03.18
Alkonyi fényrés egy örök végzés,
ahogy szívemre hajol egy érzés,
érzékeny könnyeim elhagyottak,
szemeimben majd szomorodottak.
Alkonyatban látom eme fényrést,
hagyom szívemen még ezt az érzést ...
könnyeimben ellepni életem,
ne hagyd eme szomorú életen.
Gondolatom nálad jár, messze jár,
mint folyó vérzés, veleje átjár,
talán egyszer érzed majd metszését,
mely kapar, felkavar, még majd megvár.
Alkonyi fényrés, légy szívem dala,
még vágyaimnak vagy diadala,
jövőm arcvonalas dübörgése,
életem peremén fénye vala.
Tschongor Attila
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
