Fények éjszakája
Erdő mélyén most sétáltam,
sötétségben beparáztam,
halál - félelmem kapáltam,
s erőmet távol elhagytam.
Isten segít, utat találtam,
bátorságba én belenyúltam,
később a fényeket megláttam,
tudtam végre, hogy hazaszálltam.
Démonomtól most szétváltam,
békében meg elhasználtam,
hogy életemet szolgáljam,
a célt Istennel rajzoljam.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Gratulálok, nagyon szép vers, nagyszerű gondolatokkal! Köszönöm szépen.
-
(Emilia Szentannai, 2018.07.05 22:25)" Van fény az alagút végén,csak bizni kell...!Nagyon igaz sorok.Gyönyörű verset írtál
-
(Irenke Ornstein , 2018.07.05 14:26)Ez így igaz! Milyen jó lenne, ha a versedben írt igaz gondolatok szerint élnének sokan! Köszönöm ,hogy olvashattam .
facebook
(Magdolna Kati, 2018.07.05 22:29)