Ülök egy padon
Ülök egy padon
Ülök egy keskeny padon,
Boldog szívvel, nagyon.
Rám tör a várt tavaszom,
oly magasan a havason.
Vagyok én és az élet,
megtaláltam békémet,
az élet aztán beszélhet,
Megnyertük az öröklétet.
Elmélázok, s ilyenkor hallgatok
az élet beszél, én hallgatom,
Ellepnek a korai harmatok,
ajkaimra tápláló mondatok.
Ülök a keskeny padon,
örömmel teli a vagon,
hogy múltamat elhagyom,
mert az élet egy vagyon.
Megtaláltam mit kerestem,
őszintén kell szeressem;
oly sokat dideregtem,
hogy ezt a célt vezessem.
A múltam csak zümmögés,
a jövőm már csicsergés,
Tűnődésből Törődés
Születik a méztermés
(Tschongor Attila)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Szia Attila!Üdvözöllek!Gyönyörű a versed!Köszönjük,hogy megosztod velünk a saját oldalad.Nagyon szép változatos oldal gratulálok. ... további sok sikert!
-
(Emilia, 2018.03.15 08:47)Nagyon szép a versed,tartalmas, szép az oldal is! Köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Budapest
(Horváth Jolán, 2018.03.04 19:49)
Kedves Csongor!
Nagyon tetszik az Őn verse kedves fiatalember, gratulálok a sikereihez.
Látom megtalálta a boldogságot, gratulálok ehhez, vigyázzon rá amennyire tud, mert az egyik legdrágább kincs az életben.
Koromból kifolyólag bizonyára régen tanultam a helyesírást, lehet már máshogyan kell írni, "március 4.-ke" régen így volt helyes: március 4-e.
További sikereket kívánok!
-
(Irenke Ornstein, 2018.03.15 11:18)