Zajos vallomás
Zajos vallomás
Született fejemben,
szívemnek kertjében,
egy érzés, amelyben
fürdök őrületben.
Sietni nem tudok,
őszt zajban árulok,
tavaszt hittel várok,
megtépett foszlányok.
Ma ez zaj fejemnek,
kérdéses szívemnek,
zubbony életemnek
lázas kín testemnek.
Türelmem szüntelen,
élni ma kénytelen,
holnap lesz könnytelen,
vala egy életen.
Zajos vallomásom,
kaparja a torkom,
várjál egy alkonyon,
barázdás arcomon.
Tudod, e bölcsőnek,
a száguldás emlék -
hosszú pelyhes elmék,
cinkos virágszőnyeg.
Zajos e vallomás,
forró égő parázs,
borító vad varázs,
megélni állomás.
Szívem heves, tüzes,
vallomásom üres,
bűnöd maró - véges,
rétes tetézésem.
Szívemnek kertjében,
locsolom vágyamat,
úszok a reményben,
hogy érted szavamat.
Tschongor Attila
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Gratulálok !!.. remek.. érzéseket..hangiulatokat...kifejező...verseidhez !!.. Bátyám Boglári Nagy László is sok szép verset írt..mint amatőr versíró... Kívánok minden jót !!..
Re: Szentes
(Tschongor, 2018.10.22 14:55)Köszönöm kedves szavait! Megtisztelő ez számomra. Mégegyszer köszönöm!
-
(Irénke Ornstein , 2018.07.19 14:34)Csodálatos ennek a versnek a mondanivalója ezek a dolgok bizony megtörténhetnek mindenkivel.Valoban zajos vallomás.
Budapest
(Emil, 2018.07.19 08:35)Szia , köszönöm .... értem szavadat! telitalálat !!! üdv, Emil
Budapest
(Török Anna, 2018.07.18 22:33)Köszönöm, ez egy nagyon mély vers és fantasztikus. Tényleg zajos vallomás egy alkonyon, "barázdás arcomon. "
Szentes
(Patay Tiborné Éva, 2018.07.31 16:41)